Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Ha valamelyik helység nem fizetett, akkor katonai erő igénybevételével (executio militaris) hajtották be rajta. Kisebb-nagyobb számú katonaságot küld­tek oda, s ezek addig maradtak ott, míg csak meg nem fizette az adóját. Az el­látásuk természetesen az illető helység lakosságát terhelte, amely ezenkívül ki volt téve a katonai excessusok legkülönbözőbb fajtáinak. Érthető tehát, hogy féltek tőle! 78 Néhány példa elégséges annak megvilágítására, hogy mit jelentett az illető helységnek a katonai executio. 1698-ban a főbíró az alispán megbízásából executiót küldött Nyékre: Esterházy Gáspárt 36 közlegénnyel, — 1703 februárjában pedig az albizottság egy furirt, egy furirschützét és két közlegényt küldött a megyébe, akiknek 5 1./2 orális porciót kellett szolgáltam. 79 — 1700-ban a megyének 300 forint tartozását kellett volna megfizetnie Nádasdy Ferencnek; az októberi közgyűlésből azonban elnézését kérik, hogy ezt még nem tették meg, de a legutolsó executio után semmije sem maradt a szegény népnek. 80 Amikor a császári katonaságot használták fel erre a célra, akkor német executiónak mondották. 81 De felhasználták a megyei katonaságot is. Az 1699. novemberi közgyűlésen utasították a főbírákat, hogy a megyei katonákkal addig exequáljanak egy-egy helységben a legutóbbi repartitió szerint, míg csak be nem mutatják a perceptor nyugtáját. 1702-ben pedig a hátralékokat hajtatták be velük a főbíráknak a hátralékosokról összeállított jegyzéke alapján. 82 Ügy látszik, kétféle executio volt: súlyosabb és enyhébb. 1701-ben az al­bizottság 2390 forintot követelt a megyétől; mivel azonban nem tudtak rögtön fizetni, a lajdinántnak 32 forintot adtak, hogy elkerüljék a súlyos executiót s csak a kicsire kerüljön sor. 83 11. A megye elszámolása a hadiadóról Az 1698 decemberében tartott közgyűlésen jelen volt Kessler főhadbiztos is, s ekkor elszámoltak vele a megye által az 1697. november 1-től 1698. novem­ber l-ig terjedő katonai évben a megye által fizetett pénzekről. A 2 millió hadi adó egyik feléből Tolnára kivetettek — — 26 135 Ft A cs. hadi pénztárba különböző alkalmakkor befizetett az alispán és a perceptor az adó polgári részére („in defalcationem quanti civilis partis") a nyugták szerint — — — — — — — 7 769 Ft A megállapított dikák szerint a magyar és a rác katonaságra kivetettek 22 281 forintot, ebből a király a teljesített katonai szolgá­latokra való tekintettel elengedett — — — — — — — — 17 485 Ft A polgári rész hátraléka („Restat ergo pars civilis ad cassam pro completione") — — — — — — — — — — 881 Ft összesen: 26 135 Ft Az említett katonaság tartozik még fizetni a pénztárba a nyári adóra, ha az albizottság nem engedi el az egész adót: 4796 Ft 30 krajcárt. 84 Ugyanakkor elszámoltak az említett katonai év május—július hónap­jairól is. . 86 •>•,

Next

/
Oldalképek
Tartalom