Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

7. A repartició Miután az összeírásból világos képet kapott a megye az egyes helységek anyagi viszonyairól, elvégezhette „luxta locorum et possessionum facultates" az adónak és a porcióknak elosztását, a reparticiót. Fontos művelet volt ez, de nagyon nehéz és kényes is, mert az összeírás nem adhatta egy helység anyagi viszonyainak igazi képét. A teherbíró képesség ugyanis nem csupán a földektől és az állatoktól függött, hanem sok más körülménytől is, amelyeket az összeírás nem tüntetett fel, de amelyeket tekintetbe kellett venni; ezért azután teljes megelégedésre soha sem lehetett elvégezni, mint Máramaros megye 1702-i statútumában olvassuk: „Sok lamentációk vigeálván az quantum repartitiójának modalitásának exercitiumában s exactiójában."''

9 A reparticiót nem a közgyűlés végezte el, ott nem lett volna rá idő és mód, hanem egy bizottság feladata volt, s az ő javaslata került a legközelebbi közgyűlés elé, amely azután megtárgyalta és jóváhagyta. Megtörtént azonban az is, hogy a közgyűlés egy bizottságra bízta az egész ügyet, mint 1701 januárjában.

60 Az 1699 márciusi közgyűlésen részt vett Kessler János főhadbiztos is, aki, úgy látszik, épp azért jött, hogy a reparciálást ellenőrizze.

61 Minthogy a reparticiót tulajdonképp a közgyűlés végezte, ott lehetett előadni a kifogásokat és a tiltakozásokat ellene. Az 1699. augusztusi közgyűlésen többen ellentmondtak a júniusi közgyűlésen elfogadott reparticiónak, s felolvasták Viczay Ádám levelét is, amelyben közölte a megyével, hogy súlyosnak találja a rá kirótt adót. — 1703 elején a nádor tiltakozott, hogy a jószágait mód felett megterhelték; a közgyűlés válasza az volt, hogy a tisztviselők „secundum calcuium arithmeticum observatum iusta proportione" készítették el a reparticiót.

6A repartició elvégzésére kiküldött bizottságnak módjában volt, hogy az adó mérséklésére javaslatot tegyen a közgyűlésnek. De méltányos esetekben később is történt adóelengedés. így 1700 márciusában a jég verte helyeknek az adóját a felére engedték le; — 1701 júliusában ugyancsak jégkár miatt a nagyés kisszékelyieknek elengedték a tertialitas, vagyis négyhavi adó felét. — Madocsán 1701 tavaszán nagy tűz pusztított, és többeknek minden ingósága odaégett; a közgyűlés utasította a perceptort, hogy szállítsa le az adójukat. — A katonaszállással sújtott helységek adóját a főbírák méltányosan és arányosan csökkenthették, s ugyanők levonhattak az adóból minden szolgáltatást, amit az illető hely lakói nyújtottak. így pl. a szekszárdi uradalomnak az adójából 1703 elején 70 forintot engedtek el, mert ily összegű kárt szenvedett a török követség átvonulásával kapcsolatban.

63 Miután a közgyűlés jóváhagyta a reparticiót, a jegyző írásban kiadta minden helységnek a rá kirótt adó összegét, — a paletát, az adócédulát (boletta) —, hogy a falu bírája annak alapján feloszthassa és behajthassa a falu adóját.

65 Amióta működött a budai albizottság, hozzá is be kellett küldeni az individuális reparticiót, sőt 1699-ben királyi rendeletre a kancelláriának is fel kellett küldeni. Bécsbe Haunoldt perceptor, a nádorhoz pedig az alispán és a jegyző vitték fel ekkor.

65 8. A porta Az az egység, amelynek alapján az egyes helyekre kivetett összeg szétosztását, reparciálását végezték, a porta volt. a* 83