Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5
tartományban is szokás; innen történnek azután a fizetések az országban levő katonaság részére, vagyis meg akarták szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a megyékhez küldjék a katonaság részére szóló utalványokat. Ez azonban nem valósult meg! Az albizottságok is a kancelláriával álltak kapcsolatban, de leveleztek közvetlenül is a megyékkel, mégpedig elég sűrűn, mert a hadi adónak és a katonai elszállásolásnak sokfelé ágazó kérdései álltak ezekben az években az előtérben. S mivel őket nem lehetett mindig írásban elintézni, sűrűn megfordultak a megye követei Budán, hogy szóval adjanak felvilágosításokat. 1701 tavaszán maga az albizottság hívta fel a megyét, hogy ezentúl, hacsak lehet követei útján, havonta tájékoztassa a kifizetett adóról és a katonai excessusokról, — majd havonta kért kimutatást a bevételekről és a kiadásokról." Itt mutatta be a megye az összeírások eredményét, 10 a hadi adó felosztását, a reparticiót, 11 ide terjesztette fel a számadásait, amelyeknél nem egy tételt alaposan meg kellett magyarázni és igazolni. A katonai excessusokat, a császári ökrök és gondozóik eltartásának összegét ugyanis le lehetett vonni az adóból, itt tehát vérre ment a dolog, mert mindkét fél minél több előnyt akart magának biztosítani. 12 Utalványozási joga tulajdonképp csak az albizottságnak volt, hogy állandóan tiszta képe legyen a pénzügyi helyzetről. Azonban a különböző katonai commissariusok is utalványoztak a megye terhére, s azért 1700 végén az albizottság felhívta a megyét, hogy az ő tudta nélkül semmiféle hadbiztosi utalványra ne fizessen; — s mivel még mindig jelentkeztek a megyénél más által kiállított utalványokkal, 1703 elején ismét írt az albizottság a megyének, hogy csak az ő utalványára fizessen. 13 így az ellenőrzés az ő kezében volt, s ha a megye nem tett eleget kötelezettségének, ő rendelte ki oda a katonai executiót. M Viszont, ha meggyőződött, hogy a megyére nagyon súlyos terheket raktak, védelmébe is vette a bécsi deputációnál. 1699-ben pl. a megye kérését Heves megyével összehasonlítva terjesztette fel Bécsbe s kért részére enyhítést. 15 Említettük, hogy az albizottságoknak külön pénztáruk volt; ennek élén a pénztárigazgató (cassae praejectus) állt, akit a megyék követei választottak. Ezt onnan tudjuk, mert 1701 elején az albizottság felhívta a megyénket, hogy február 17-re küldje el követét a pénztár vezetőjének választására. 16 1702 őszén Széchényi György, az elnök, közölte a megyével, hogy a bizottságnál tisztújítás lesz, s erre a megye küldje el a követeit, a bizottság megmarad a perceptorral együtt, s választásra két irnok és egy fűtő kerül, akik a megyéktől kapják a fizetésüket. 17 Az albizottság érdeklődési és intézkedési köre természetesen mindenütt valamiféle kapcsolatban állt a katonasággal. Ha katonai alakulatok átvonulása volt tervbe véve, ő adta ki az intézkedéseket s ő értesítette a kerületébe tartozó megyéket. Ö hívta fel őket a menetlevél nélkül bolyongó katonák, valamint a szökevények ellenőrzésére és lefogására; — ő gondoskodott a megyék útján az átvonuló követségekről; — felügyelt a közbiztonságra. 1699 őszén ő közölte, hogy a gabona forgalma szabad, viszont egy év múlva ő figyelmeztette a megyét, hogy császári szállítási engedély nélkül ne engedjen gabonát vásárolni és elszállítani. — Ugyanakkor felhívta a megyét, tegyen meg mindent a járvány elterjedése ellen. 18 76
