Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

Az újjáépítésnek a bemutatása ilyen részletesen még egy megyével kapcsolatban sem történt meg; azt hisszük tehát, hogy nem végeztünk felesleges munkát vele. Hangsúlyozni óhajtjuk azonban, hogy nem Tolna megye történetét akartuk megírni a jelzett időszakban, vagyis munkánk nem a megye történeti monográfiájának egyik fejezete, mert tárgyalásunkban elsősorban az újjáépítés szempontjai vezettek, s így egyes kérdésekkel bővebben, másokkal rövidebben foglalkoztunk, aszerint, amint az említett szempontok megkívánták. Ami a tárgyalás időbeli elhatárolását illeti, a kezdetének a megállapításánál nem merült fel semmi nehézség, megadta Buda felszabadításának éve. Nem volt ilyen egyszerű végső határának, lezárásának kitűzése. Az újonnan meginduló élet — bármilyen egyszerű volt is —, mint nagy egység csak caesurával vágható el egy meghatározott évnél. Megyénknél azonban abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy találhattunk olyan időpontot, amelynél a legkevésbé erőszakosan lehetett megszakítani a tárgyalás fonalát. A felszabadítás után eltelt másfél évtized alatt, körülbelül 1703-ig nagyjából rendes kerékvágásba jutott itt az élet minden vonalon; befejeződött a megyei közigazgatás újjászervezése, feleslegessé vált a nyolcvanas évek végén felállított ideiglenes kamarai igazgatás, amelyet 1703-ban jórészt meg is szüntettek. — Körülbelül erre az időpontra tehető a birtokviszonyok átmeneti megszilárdulása is a nagy birtokadományozások s a régi birtok jogok igazolása után. — De határpont az 1703. esztendő a Rákóczi-szabadságharc miatt is, mert ennek a nagy mozgalomnak hullámai éveken át nyugtalanságban tartották 1923. szept. 21-én az újjászervezett Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karára a magyar történelem nyilvános rendkívüli, a következő — 1924. — évben pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Az 1929/30. tanévben a bölcsészkar dékánja. 1938. szeptemberétől a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jogtudományi Karán a magyar alkotmány- és jogtörténet nyilvános rendes tanára, majd az 1943/44. tanévben a Kar dékánja és az 1944/45. tanévben az egyetem rektora. A Magyar Tud. Akadémia 1946-ban rendes tagjává választotta. Tagja volt a Magyar Tud. Akadémia Történettudományi és Hadtörténeti Bizottságának, a Magyar Történelmi Társulat Választmányának és Elnöki Tanácsának, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Igazgató Választmányának a Magyar Küilügyi Társaságnak, az Orsz. Felsőoktatási Tanácsnak és a párisi Societé d'Histoire du Droit-nak. 1952-ben vonult nyugalomba. 1962. márc. 28-án hunyt el Pécsett, 77 éves korában. Holub József munkássága először a történelem, a családtörténet és a genealógia tárgykörére terjedt, de ezenkívül érdekelték Tolna megyének helytörténeti kérdései is. 1909-ben kezdett foglalkozni a megyei monográfiabizottság megbízása alapján Zala megye középkori történetével. A négy kötetre tervezett mű első része: Zala megye története a középkorban. I. köt. A megyei és egyházi közigazgatás története, 1929-ben látott napvilágot. A húszéves kutatási munka alatt a szerző mintegy százezer középkori oklevelet nézett át, ebből közel hatezer zalai vonatkozásút sikerült összegyűjtenie. Sohasem szűkítette le azonban horizontját, s Zala megye intézményeit egyben országos összehasonlításban is tárgyalja. A Mohácselőtti megyeszervezet ma is elfogadott rendjét az ő kutatásainak köszönhetjük. — A munka III. kötete: A községek története. 800 oldalra terjed és sajtókész állapotban van. A IV. kötet: Zala megye családjai Mohács-előtt. Nyers kézirata a Zala megyei Levéltárban van. A II. kötetből a problémafelvetések és a vázlatok készültek el. Holub József történettudományi munkásságából kiemelkednek a feudális magyar személyi- és családjogra vonatkozó kutatásai és munkái. A személyi jogállásra vonatkozó tanulmányainak közreadását a felszabadulás után is folytatta. Több tanulmánya jelent meg külföldi folyóiratokban a középkori reprezentációról, a magyar országgyűlések kétkamarás rendszeréről, a nádori méltóság és a királyi hatalom viszonyáról. Egyetemi előadásainak anyagát 1944-ben tette közzé A magyar alkotmánytörténelem vázlata. I. köt. A legrégibb időktől 1526-ig című tankönyvében. Az 1526—1867-ig terjedő II. kötet litografált jegyzet alakjában jelent meg. 6