Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Bihari Ottó: Tolna megye közigazgatása 1945-49 között • 459

helyen ne engedjék meg a magyaron kívül más nyelv használatát. A megyei nemzeti bizottság ezt a javaslatot elvetette és elnöke (Prantner József) javaslata alapján a következő határozatot fogadta el: „Az ilyen intézkedést nem tartja összeegyeztethetőnek a demokrácia elveivel, mert véleményünk szerint a határokon túl levő kisebbségeink számára csak akkor követelhetünk jogokat, ha itthon is megadjuk azokat az itt élő nyelvi kisebbségeknek. A magyar demokrácia intézkedései nem a német nép ellen irányulnak, hanem a német fasiszták és hazaárulók ellen."

47 IX. A közigazgatást tehát 1947-re az jellemzi Tolna megyében, hogy régi szervezetében megroppant; ugyanakkor a népi szervek befolyása csökkenőben volt. Ez nem jelenti azt, hogy politikai befolyásoltsága gyengült volna, hanem arról van szó, hogy új politikai módszerek léptek a régiek helyébe. Elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy a megye korábbi elszigeteltsége és szerveinek különállása megszűnt. Ilyen módon az országos hatások szinte közvetlenül érték. Mondhatni leszámoltak a megyei politikai és közigazgatási vezetők azzal, hogy a leglényegesebb dolgok a megyében dőlnek el. (Az országos hatás sok területen jelentkezett; később, az 1947-es választások után országos álláspontok alapján került sor a községi képviselőtestületek és elöljáróságok demokratizálására, ami egyszerre jelentette a szegényparaszti képviselet megerősödését és a reakciós politikai beállítottságú személyek kikapcsolását e szervek működéséből.) A közigazgatás nagyfokú átalakítását elősegítette a megyei közigazgatás vezetésében történt jónéhány változás. Ezek közül már bővebben ismertettem az alispáni funkció körüli harcokat. Egy ideig, nevezetesen 1948 májusáig ez nyugvópontra jutott. Ekkor azonban az utolsó szociáldemokrata alispán nyugdíjazását kérte. E funkcióba fiatal, kiváló kommunista szakember (Némethy Pál) került s vele teljesen új, racionális és politikailag fogékony szellem. Végig problémák voltak a főispáni funkció körül. 1947-ben a kisgazdapárti főispánt — összeesküvésben való részvétel gyanújával — letartóztatták, s többet nem is tért vissza a megyébe.

48 Utóda az első paraszt főispán (Ferencz Péter)

49 a kisgazdapárt tagja, aki először nagy kedvvel fog hozzá a pártközi kapcsolatok kiépítéséhez és a meggyengült bizalmi légkör helyreállításához. Még 1948 februárjában úgy nyilatkozik a sajtóban, hogy „örömünkre szolgál, hogy a pártközi béke megyeszerte kielégítő",

50 de egy fél év múlva „elkedvetlenedik". Ez valószínűleg két okra vezethető vissza: egyrészt a kisgazdapárt belső helyzetére (az 1947-es választáson a megyében a szavazatoknak csak mintegy 25%-át kapta, s körülbelül ugyanennyi jutott a kivált ellenzéki csoportoknak); szinte nem is lehetett tudni, ki maradt bent a pártban s ki ment át az ellenzékbe; másrészt ebben az időszakban erősen csökkent a főispáni tényleges hatáskör, s apparátus híján alig tudott befolyást gyakorolni a közigazgatásra. Utóda 1948 szeptemberében ugyancsak kisgazdapárti parasztember lett, akinek a megyei pártszervezet munkájában jelentős tapasztalata volt (Horváth István).

51 1948 második felében tehát gyökeresen megváltozott a megye közigazgatásának vezetése: a főispáni funkció befolyási zónái leszűkültek, az alispáni 473