Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399

27. TmL. Közgy. jkv. 47/2. 28. TmL. Közgy. jkv. 79/2. 29. TmL. Közgy. jkv. 1492/1837. 30. TmL. Közgy. jkv. 114, 3161/1839. 31. TmL. Közgy. jkv. 23/1841. 32. TmL. Közgy. jkv. 154/1846. 33. TmL. Közgy. jkv. 625/1837. 34. TmL. Közgy. jkv. 3200/1847. 35. TmL. Alisp. ir. 4655/1842. 36. Ereky István, Az önkormányzat modern rendszerének kialakulása Magyarorszá gon. Városi Szemle, 1939. 373. 1. 37. Ereky i. c. 374. l. — v. ö. Csengery Antal, összegyűjtött munkái. III. k. Adatok Kossuth jellemzéséhez. 410. 1. 38. A megyék törekvéseire 1. Szabad György, Forradalom és kiegyezés válaszútján. Bp., 1967. 242 sk. 11. 39. V. ö. Ladik Gusztáv, A szabályrendeletek. Az önkormányzati testületek szabályrendelet-alkotási joga. Bp., 1912. 5—6. 11. 40. Az önkormányzati jog a törvény 2. §-ának rendelkezései szerint elsősorban a belügyekben való önálló intézkedést, a tisztviselők választását, s a költségek és fedezet megállapítását tartalmazta. 41. TmL. 2382 és 3169/1871. kgy. számok. 42. A törvény azt is előírja, hogy a belügyminiszternek joga van a hozzá felterjesztett szabályrendeletek megerősítését annak általa megjelölt módosításaitól vagy pótlásaitól függővé tenni, sőt fontos okoknál fogva a szabályrendelet megerősítését egészen megtagadni. Ha a belügyminiszter a felterjesztéstől számítandó 60 nap alatt egyáltalában nem nyilatkozik, a felterjesztett szabályrendelet megerősítettnek tekintendő. (5. §.) Sürgős szükség esetén azonban joga volt a vármegyének a szabályrendeletet 'megerősítése előtt — de csak a kihirdetés és felterjesztés után — hatálybaléptetni. (6. §.) 43. TmL. 212/1880. sz. kgy. hat. 44. V. ö. Egyed István, Vármegyei önkormányzat. Bp., 1929. 229. 1. 45. A szabályrendeletekre 1. Dambrovszky Imre, Szabályrendeleti jog. Bp., 1922. 46. TmL. 1944/1886., 642/1888. kgy. sz. 47. TmL. 452/1886., 188/1887. kgy. sz. 48. A megyék kiadásaihoz való évenkénti állami hozzájárulásról előbb az 1872:V., az 1873 :XIL, az 1874:XLII., az 1875 :LIV., az 1876:XXXIII., az 1877:XXIII, az 1878:XXXIIL, az 1879:XLIV., az 1880 :LVL, az 1881 :LXXII. s utoljára az 1882 :XLIII. tc.-ek rendelkeztek. Ezek 'azonban nem határozták meg a felosztást, csupán a globális államsegélyt, amely miatt háziadó kivetését a megyéknek megtiltják s az összeget a belügyminiszter akként osztja fel, hogy minden megye az előző évekre jóváhagyott költségvetés alapján tényleg igénybe vett összeget kapja, feltéve ha a tárgyévben az összeg szükségét igazolja. Az efféle törvényes szabályozás igen tág lehetőséget adott a kormány, illetve a belügyminiszter számára a mérlegelésre. 48/a. Tisza Kálmán miniszterelnök mint belügyminiszter által a közigazgatás érdekében 1880. november hó 21-dikére egybehívott enquete tárgyalása. Bp. 1880. 187—196. 1. 49. A szabályrendeletet 1.: Tolna vármegye szabályrendeletei. Szekszárd, 1890. (a külső lapon 1891.). Az alábbiakban Gyűjtemény. 450