Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében • 399
alkalmazottak hozzátartozói által igényelhető temetési járulékokról alkotott szabályrendelet" díjtételeit is. 132 A belügyminiszter 94.047/1914. BM. sz. alatt néhány kisebb kifogást tett, egyébként a szabályrendeletet jóváhagyta. Így Forster alispán 1914. június 18-án a szabályrendeletet a belügyminiszter által nem kifogásolt részében hatályba léptette s azt a hivatalos lapban június 18-án közzétette. 133 Ugyanakkor a július 30-i közgyűlés a belügyminiszter által kívánt módosításokat keresztül is vezette. 134 A nyugdíjalapok dotálását volt hivatva „a fegyelmi úton kirótt pénzbírságok és ezekkel rokon természetű egyéb rend- és pénzbüntetések hovafordítása, behajtása, ellenőrzése, kezelése és mikénti elszámolása iránt" alkotott szabályrendelet is. E szerint a vármegyei tisztviselőktől befolyt bírságok a vármegyei, a jegyzőktől befolyt összegek a jegyzői nyugdíjalapba, a r. t. városiaké egyelőre a városi szegény-alapba, a községi népiskolai alkalmazottaké az Országos Tanítói Nyugdíj- és Gyámalapba folytak be. A szabálysértésekért kirótt pénzbírságokat is a vármegyei nyugdíjalap kapta. 135 Módosították a községi jegyzők magánmunkálatairól szóló szabályrendeletet is. Felemelték az eddigi díjtételeket azzal az indokolással, mert „az eddigi tarifa nem állott arányban a kifejtett szellemi munkával", s „az utóbbi évtized alatt a megélhetés föltételei annyira megdrágultak, hogy az eddigi jövedelem fokozása nélkül a legszükségesebb életszükségletek sem elégíthetők ki." m Sor került az egészségügyi közigazgatás egyes kérdéseinek rendezésére is. 1911-ben „a községi és körorvosok rendelési, látogatási stb. díjáról alkotott vármegyei szabályrendelet"-nek a belügyminiszter által nem kifogásolt szakaszait léptették életbe, 137 egyúttal a bábaügy rendezéséről szólóan legutóbb, az 1910beri — az 1908 :XXX VIII. te. 27. §-ának 5. bekezdésében foglalt utasítás alapján, 138 megalkotott, majd a belügyi észrevételek után módosított szabályrendeletet állapították meg és hirdették ki. 139 A háborús konjunktúra tette lehetővé, hogy a gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsöztetéséről szóló szabályrendelet is módosítás alá kerüljön s a kölcsönök kamatlábát 5, illetve 6%-ra felemeljék. 140 A szakigazgatás körébe tartozó szabályrendelet volt a Tolna vármegye területén szervezendő állatorvosi körökre vonatkozó szabályrendelet, mely a minisztérium kívánságának megfelelően pontosabban fogalmazta meg az 1909ben már tárgyalt szabályrendeletet. 141 1910-ben újból előkerült a már 1909-ben tárgyalt hordójelző szabályrendelet, mely az 1907 :V. te. 25. §-a alapján szabályozta Tolna megyében 4 hordójelző hivatal felállítását. Bár az állandó bizottsági előterjesztés erre nem utal, valószínűleg miniszteri kívánságra került sor új szabályrendelet megalkotására. 142 Oj szabályrendelet készült a „Tolnavármegye magyarosítási, illetőleg közművelődési alapítványról szóló alapítólevél végrehajtása tárgyában". Ezt részben a népszámlálás folytán észlelt nemzetiségi eltolódásokkal indokolták, részben az eltelt évek tapasztalatainak megfelelő szabályozást tartották kívánatosnak. 143 Kulturális jellegű volt az igazolatlan iskolai mulasztások megtorlása tárgyában 1912-ben hozott szabályrendelet, amely a már elavult 1884-ben alkotott szabályrendelet helyébe lépett. 144 A szabályrendelet kihágási cselekményeket konstruál s a mulasztó szülőket, vagy gondviselőket, illetve az iskolaköteles korban levő gyermeket felfogadó munkaadót pénzbüntetéssel rendeli büntetni. 145 427