Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéri terheinek alakulása • 277

143. TmL. IV 156. Decs. 1838. I. 13-án a decsi jobbágyok „alázatos" folyamodványa az Apostoli Fenségnek a megítélt 65 1/2 jobbágytelek állomány nekik adására, ezt az uradalom 25 év óta nem hajtotta végre és 260 hold szántót, részben irtványt megtartott. 144. TmL. IV/156. Decs. 65/G. 10. 34877/1844. A decsiek másodailispánhoz. 145. TmL. IV/156. Decs. 29739/helytartótan. sz. alatt 1838. X. 11-én a helytartótanács válasza, 1838. Szent István hava 23-i 1610. sz. feliratuk tárgyában. 14(3. TmL. IV/156. Decs. 37—414. sz. alatt 1844. augusztus 31-én a szekszárdi polgári törvényszék ítélete: Az uradalom konltra Decs, ez év augusztus 31-én felterjesztett úrbéri pere azon határozatta! küldetik vissza, hogy a törvényszék ítélete az abban felhozott okoknál fogva..., mellyel az irtásokra külön perre utasíttatott, itt is helybenhagyatott. 1844. Mindszent hava 14-én Budán helytartótanács ülése. Kihirdettetett 1845. június 27-én Bátaszéki úriszéken. 147. TmL. IV/156. Pilis. 475/urb. 1857. júl 17. Tárgy. jkv. Pilis pere véglegesen befejeztetett, újabb szabályozásnak helye nem lévén. 148. TmL. IV/156. Pilis úrbéri pere. 1807. április 17-én tartott úriszék jegyzőkönyvéből: 1798-ban a királyi Teréziánum első árendátara gróf Rumpf felmérette a pilisi földeket és az adót rájuk így vetette ki. Ezután helytartótanácsi resolútióval félretétetvén, stb. 149. TmL. IV/156. Pilis úrbéri pere. 1807. április 17-én tartott úriszék jegyzőkönyve. 150. TmL. IV/156. Pilis úrbéri pere. 1820. május 18. Esküdték és bíró igazolják az adóvevő leveleket, amelyeket az irtásról beadott consignatióba is fel vannak véve. — 8. sz. alatt 1789-ben, 1794-ben 4. sz. alatt stb. gyepüi elővízháti kaszálóját egy jobbágy eladta stb. — 1822. Szent Mihály hava úriszék jkv. A szekszárdi polgári törvényszék ítéletét tartalmazza, eszerint a remanenciák Pilisen a regulációkor belefoglaltattak az úrbéri tabellába, ezek 216 kaszást tesznek ki. 151. TmL. IV/156. Pilis úrbéri pere. 1821. böjt havában tartott úriszék jegyzőkönyve. Irtásrétjeik 219 kaszással kitétessenek, a constitutivumokon felül 316 kaszást adott a jobbágyoknak az uradalom, de ezeket nem mint remanenciát, hanem mint irtásföldet engedi használni és jogát fenntartja felettük. — Ilyen módon allodizált magának 96 holdat, amelyek a remanenciák végében feküdtek. — V. ö. 1825. február 24-i úriszéki jegyzőkönyvvel, és ezen majorsági jellegű földek után irtásbért nem fizetett, a használattal megtérítettnek vette. „ ... A földesúr a sessionális constitutivumaiknál megmaradóit mindennemű haszonvehető földeket a jobbá, gyoknak kiadni tartozik." A kérdéses pilisi remanenciális réteket, amelyek részint irtások és drága pénzen szereztettek, egy kaszálót 3 napi robotba kiadni kérik a jobbágyok. (9490/1829. sz. alatt 1819. szept. 20. Úriszéki jegyzőkönyv.) 152. TmL. IV/156. Pilis. 1810. Július 17-én bíró és esküdték nyilatkozata: A gyepű és elővízháti földek zab és kukorica termők és mind irtások... az árvizek miatt... minden hold után (jelenleg) 2 napi robotot teljesítünk. 1825. február 2-án Vavrik János földmérő: „A pilisieknek az urbáriális tabella szerint a remanenciális részből 213 kaszás duplázva van, per 2000 négyszögöllel, melyek szimplán 426 kaszást tesznek, ebből a kiosztáskor csupán 316-ra ment a haszonvehető rész, 110 haszonvehetetlen robot és adózás alá nem vettethetik". 1825. február 24-én a bátaszéki úriszék jegyzőkönyve. — A helytartótanács 13092. sz. leiratában az úrbéri tabellában lévő 74 5/8 hold differencia eredete felől kért felvilágosítást. Az uradalmat képviselő Vavrik János földmérő válaszában közölte, hogy 110 haszonvehetetlen kaszásból tevődik ki a hiány, tehát nem majorsági jellegű földet 316