Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

szőlőknek még a helyét is nehéz felismerni, most már azonban az ő tevékenysége folytán harmadrészben már be van ültetve szőlővel és gyümölcsfákkal.

132 Merevnek csakugyan nagy érdemei voltak Szekszárd újjáépítésében, de itt kissé sötétebb képet festett a valóságnál, hogy a maga munkásságát annál jobban kiemelje. Az itt lakó rácok ugyanis már 1692 előtt művelték a szőlőket, s az 1096-i összeírásban is az aránylag nagy szőlőterülettel rendelkező helyek közt találjuk: 7 magyar és 2 rác családnak 55 szőleje — körülbelül 13 hold — volt itt. Az egész megyében 1696-ban 986 szőlőt írtak Össze. Minthogy egy szőlő valószínűleg két kapás volt, összesen 1972 kapásra tehetjük a megművelt szőlőterület nagyságát. A „kapás szőlő" akkora területet jelölt, amelynek egyszeri megkapálásához egy munkás egynapi munkája szükséges. Ez tehát nem pontos megjelölés, mert sok függ attól, hogy milyen az illető talaj minősége. Kötött talajú szőlőben egy munkás egy nap 100—200 négyszögölet kapál meg, míg homokiban 300—350-et is. Ha megyénk talajának minőségét nézzük, akkor 150—200 négyszögölet számíthatunk egy kapásra, fossorra, s így 1696-ban körülbelül 250—330 magyar hold megművelt szőlőterületet találunk megyénkben. A Szekszárdon és vidékén termő s kitűnő vörösbort adó kadarka szőlőt kétségkívül a rácok hozták magukkal és terjesztették el, de sokféle fehérbort termő szőlőfajta is, mely a dinka nevet hordja, velük jutott az országba.

133 A sárközi községeknek a budai út nyugati oldalán Bátaszékig húzódó dombokon voltak kitűnő bort termő szőleik. A Duna másik oldaláról is, főleg Bajáról jártak ide bort vásárolni. Jány Ferenc pécsváradi apát bátaszéki tiszttartója azt írta urának 1696 májusában, hogy megkóstoltatta a bajai bíróval Decsen a borokat, s ő 12 hordót lepecsételtetett, vagyis megvásárolt. Ez év végén pedig azt jelentette urának, hogy 30 hordó bort vittek el, összesen 1615 okkát, azaz iccét, s ha a jég nem lesz akadály, eljönnek a többiért is. Amit megvettek újbor volt, tehát 1696-i termés, de ha ez elfogy — írta —, csapra adja az óborokat is iccénként 10 dénárért.

134 Néhány év múlva megindult már a borkivitel is megyénkből. Ferner Ferenc, aki egy londoni cégnek és egy amsterdami nagykereskedőnek volt a faktora, 1703-ban londoni levelezőjének készpénzfizetés helyett mintegy 600 vagy 1000 akó budai és szekszárdi vörös bort szállított. A borok annyira megtetszettek Londonban, hogy még ugyanabban az évben 3000 akóra kapott megrendelést. Szállított azonkívül e borokból még Hollandiába is.

135 Az állattenyésztés lassan fejlődött, hiába volt annyi legelő; ez azonban ennek a gazdasági ágnak a természetéből folyt. Három összeírásnak az adatai állnak rendelkezésünkre, s ha őket összevetjük, valamiféle képet kapunk róla.

136 1696 1699 1703 ló ökör juh tehén borjú sertés 30 217 642 460 471 1868 759 147 1919 — (Ozorán 144) (juh és kecske) 402 527 — (Üj palánkán 3) 298 — — 826 1144 —