Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében • 183

lyen zavart, problémát a faluban stb Amennyiben a kiküldött hatósági személy kedvező jelentést tett, a katona megkezdhette szabadságát: jelentkeznie kellett a szolgabírónál — aki bevonta úti-levelét — ezután hazatérhetett falujába. A viszonylag sok ráérő idővel (valamint írnokkal) rendelkező alakulatok gyakran kértek a megyétől tájékoztatást arról, hogy szabadságolt katonáik hogyan viselkednek, milyen magatartást tanúsítanak. Ilyenkor újra végre kellett hajtani a vizsgálatot, be kellett szerezni az információkat stb Gyakran ennek során derült csak ki, hogy a katona „ismeretlen helyen" tartózkodik, ilyenkor rendszerint szigorúan előírták a falusi vezetők részére, hogy büntetés terhe alatt tartsák szemmel állandóan a szabadságoltakat. Ha a katonát berendelték fegyvergyakorlatra, ugyanez volt a procedúra: a regiment értesítést küldött a megyének — ez a szolgabírónak — ő a községnek — itt közölték az „estve jött parantsolat"ot a katonával, aki megkapta úti-leveleit és (elvileg) azonnal útnak indult. 114. Mária Terézia úrbéri pátense alapján és II. József rendelkezésére az urbárium egy példányát a falu bírájának kellett őriznie, neki kötelessége volt biztosítani, hogy ezt bárki megtekinthesse. Az urbárium bírónál levő példánya tisztség változáskor átadás tárgyát képezte. 115. TmL. 1291/1785. 116. OL. M. kanc. AG. 10171/1785. 117. 1785-re 4066 forintot irányoztak elő ezen a „rovaton" a megyei „költségvetésben", sokkal többet, mint az utak megjavítására (1500 ft.), vagy rab-tartásra (1000 ft.). Ugyanebben az évben az összes „szegődött" konvenciója — beleértve a megyei egészségügyi apparátus, valamint a mérnök fizetését is — mindössze 4088 forint, alig haladja tehát meg a cigány-gyerekek tartására beállított összeget. L. TmL. Prot. 1784: 235. p. 118. OL. M. kanc. AG. 1106/1786. 119. OL. M. kanc. AG. 10171/1785. 120. TmL. 1183/1785. okt. 14. 121. TmL. 164/1785. 122. TmL. 881/1786. 123. TmL. 1473/1786. Balogh jelentését 1. OSZK. MS. Fol. lat. 296. (Ezen belül fol. 114—160, azaz 227—319. old.). A Kérdésekre adott Válaszok (Responsa) zöme Tolna mezővárosra vonatkozik (62 oldal); a járás általános helyzetére, a mözsi illetve agárdi helyzetre vonatkozó adatok — érthetően — az anyag kisebb részét alkotják (6—14—12 oldal). Balogh István munkája azonban — amely egy helytörténettel foglalkozó kutató számára rendkívül értékes adatokat nyújt — a kerületi főispán részére vajmi kevés segítséget adott ahhoz, hogy a valóságot megismerhesse, elsősorban azért, mert a földvári járás főbírája a „nemesi rezisztencia" kedvelt módszerét követve fogalmazta meg a Válaszokat. Így történetesen 46 oldalon át felsorolja Tolna mezőváros valamennyi (összesen 175) iparosának nevét és a rá jellemző adatokat, beszél arról, hogy a Dunában fogott vizát rendszerint Bécsben, a potykát-csukát stb. .. .ezenkívül még Győrben és Budán értékesítik a tolnaiak, de alig néhány oldalt szentel a parasztság életviszonyainak ismertetésére, az igazgatási-vezetési mechanizmus gyakorlatáról meg éppenséggel semmit sem szól. 124. TmL. 2278. és 2463/1786. 125. „Oportet enim, ut voluntas Principis et salutares illius institutiones quam celerrime ad omnium notitiam deveniant". TmL. 943/1785. 272