Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

clása után Tolna megyében még nem alakult meg a megyei szervezet, Tolna megye első örökös főispánjává 1689-ben kinevezett Radonay Mátyás pécsi püspököt Daróczy István, paksi postamester iktatta be örökös főispáni tisztébe.

288 A posta járatokon kívül a megyék küldeményeik továbbítására még külön küldöncöket, futárokat (cursor) is tartottak. A főszolgabírák küldöncei faluról falura vitték a főbíró által kiadott saját, vagy felsőbb hatósági rendeleteket. A községeknél pedig külön „kurrens-könyv" szolgált a rendeletek bemásolására, aminek megtörténtét a községi bírónak, illetőleg a jegyzőnek a küldönc körözvényi levelén igazolnia kellett.

289 Áttekintve tanulmányunkat, összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a török-uralom megszűntével és a Habsburgok királyságával a magyar közigazgatás, így Tolna megye igazgatásának a történetében is egészen új korszak kezdődött. A megye határai véglegesen rendeződtek, kialakultak újra a járások, benépesültek az elhagyott helységek. Megkezdte működését a megye önkormányzati szervezete. Majd a kuruc-szabadságharc után egyre inkább kibontakozott a megyei tisztviselők tevékenysége. A megyei közgyűlés is ebben az időszakban vált a megye ügyeit ténylegesen intéző és irányító testületté. Általában rendszeresebb, intenzívebb lett a közigazgatás és így mindez mintegy másfél évszázadra megszabta, meghatározta a megye dolgainak irányítását és rendjét. 175