Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

9. Ha ezeken kívül az Uraságh más Munkát kíván végben vitetni, az ollyaténi munka az Cenzusban imputáltatik (beszámíttatik). 10. Senki az Uraságh híre nélkül akárminü jószágát ne merészelje eladni, jó­szágha elvesztése alatt. Anno, Die et Loco quibus Supra. (Kelt mint fent.) 239 Az 1723. évi XVIII. te. a földesurakat az úrbéri szerződések lelkiismeretes betartására kötelezte. Tolna vármegye ennek a törvénynek az alapján alkotta meg ezt a szabályrendeletét, amellyel egységesen rendezni és állandósítani kí­vánta az úrbéri szolgáltatásokat és igyekezett megszüntetni az e téren mutat­kozó visszaéléseket.* A megye joggal büszke lehet erre a rendelkezésére, amely­lyel a jobbágykérdés rendezése dolgában már ekkor is megelőzte az ország többi vármegyéjét és amellyel haladó gondolkozásról és bizonyos szociális ér­zékről tett tanúbizonyságot. 1726. január 8. A cselédeik szolgálati bérének szabályozása. 1. Amely magángazda külső és belső gazdaságnak helyesen gondját viseli és maga is egyaránt dolgozik a többi szolga rend között és azokat a gazdaság körül szorgalmasan vezeti és oktatja, de meg azokon kívül is minden szükséges szerszámot u. m. kereket, ekét, taligát, jármot tud csinálni, lészen készpénz fizetése a gazda kenyerin frt. 30. Ha pedig a maga kenyerin fog lenni, annuatim (évenkint) fog járni neki kenyerére 18 pozsonyi mérő búza, só funt numero 30, egy darab esztendős süldő, vagy mázsa hús, félmérő borsó, annyi lencse és annyi bab. 2. Egy öreg faragó béresnek, aki mindenféle aprólékos, szekér és eke körül való faragást tud, a gazda kenyerin lészen fizetése 20 frt. Bocskornak pedig felcserzett bőr. Maga kenyerin pedig lészen a bére 15 pozsonyi mérő búza, 80 font hús és 20 font só. 3. Közönséges béresnek, aki eke körül igazítást tud s az ökrökkel kinn hál, lészen a fizetése frt. 16 és bocskornak felcserzett bőr. 4. Egy ostoros gyermeknek a gazda kenyerin fizetése frt. 8 és bocskor. 5. Egy öreg, értelmes kocsisnak 6 ló mellett a gazda kenyerén lészen a fizetése frt. 20 és a gazda tetszése szerinti ruhája, vagyis libériája (parádés kocsis). ugyancsak a főlajtárnak a fizetése frt. 10 és a libériája. 6. 4 ló mellett szolgáló kocsisnak, aki az kocsisságot jól érti és szorgalma­tos, a maga kötelességében lészen fizetése frt. 25. 7. Ugyanannak a 4 ló mellett való kocsisnak, aki fuvarban jár és egyébb mindenféle munkát is végben viszen, lészen fizetése annuatim évenkint frt. 24. * Ebben az időszakban még mutatkozó munkaerőhiány következtében a földesurak kedvezőbb úrbéri szerződés kötésével próbálták egymástól a jó munkás jobbágyokat (telepeseket) elcsábítani. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom