Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125
hájára szükséges dolgokról a főszolgabíró urak gondoskodjanak, a bor árát pedig a perceptor (adókezelő) úr a vármegye házipénztárából fizesse ki. Ahol Őkegyelmessége a főispán (supremus comes) is résztvesz, a költségek a vármegye pénztárából egyenlíttessenek ki." 229 1725. január 31. „Bitangoló marhákat — és más állatokat — komoly figyelmeztetés ellenére — senki behajtani, elrejteni ne merészelje, hanem azokat az alispán úrnak, mint hatóságnak jelentse és adja át. 230 A vétkesek 24 frt. büntetést fizetnek." 1725. május 15. A vadászat tilalmazására vonatkozó rendelkezés megújításra került. Kimondotta a közgyűlés, hogy egyetlen jobbágy állású egyén se merészeljen — a legsúlyosabb büntetés terhe mellett — vadászni, és még megtoldották, hogy dohányozni se bátorkodjék. 231 1725. október 16. 1. Elhatározta a megyei közgyűlés, hogy „a jövőben tartandó megyei közgyűlések alkalmával szokásos vendégeskedések elhagyásával, a gyűlésre élelmicikkeket szállító környékbeli lakosoknak vámot nem kell fizetniök, kivéve a zabot és a szénát. Az eddigi költségkezelést meg kell szüntetni, a széna és a zab, ami ezután kerül beszolgáltatásra, épúgy, mint ahogy eddig vásároltak, a perceptor úr által kell kezeltetni." 232 (1733-ban a megyei perceptor már azzal az instanciával fordult a megye vezetőségéhez, hogy a közgyűlések alkalmával a lovak részére az abrak és széna beszerzése alól mentesítsék és erre a célra egy esküdtet és egy kommisszariust rendeljen ki az alispán. 233 ) 2. A házak építésének szabályozását illetőleg elrendelte a megye, hogy mindenütt, de leginkább az újonnan betelepített helységekben épülő házakat, amelyek égetetlen téglából, népiesen mór-ból, vagy vályogból épülnek, tűzhelyekkel, kéménnyel lássanak el. 234 3. Szabályzatban döntöttek arra nézve is, hogy a paraszti (jobbágy) telken élők, még ha nemesek is (nobiles unius sessionis), egyformán adózzanak és közterheiket vagyoni viszonyaikhoz mérten viseljék; mindazonáltal kivételt képez a tulajdon személyük (nemesek), és netán bármi tekintetben kifogás merülne fel, írásban kell a magas helytartótanácshoz fordulni. 235 4. Határozatilag szabályozták azt is, hogy „a házkörüli szolgák újévkor, a mezeiek pedig szent György katona és vértanú napján toboroztassanak és vétessenek fel szolgálatra; ezért a szolgák egy hónappal előbb tartoznak uraikat visszamaradásukról, avagy távozásukról értesíteni; Ha ez az értesítés elmaradna, a következő évet további szolgálatban kell a mulasztóknak kitölteni, az ellenszegülők viszont 12 forint pénzbírságot fizetnek." 236 5. A dohányzást megszigorították, az előző szabályzattal szemben elrendelték, hogy senki, aki paraszti sorban él, különbeni 100 botütés terhe mellett, ne merészeljen dohányozni. 237 164
