Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125
Közülük Bonyhád, Majos, Tevel és Várallya újonnan települt község volt. Alig öt évvel később, az 2720. évi regnicolaris conscriptio — országos öszszeírás alkalmával a már felsorolt 12 mezővároson kívül még Dunaszentgyörgyöt, mint nemesi (curiális) — és 47 úrbéres községet, összesen tehát 60 helységet írtak össze. Ebből a 60 helységből 15 község: Börzsöny Kismányok Regöly Felsőnána Kajdacs Sárszentlőrinc Györköny Kakasd Tótkeszi Gyula-Jováncza Miszla Varsád (Gyulaj) Mucsi Závod, továbbá Dunaszentgyórgy nemesi község az i718—1720-as évek folyamán nép* sült újra. 47 Az 1728. évi összeírásból megállapítható, hogy a helységek száma lényegesen nem növekedett, bár a kimutatás szerint némi szaporodás észlelhető. 48 Az utolsó összeírás, amelyről tanulmányunkban még meg kell emlékeznünk az 1739. évi megyei összeírás (conscriptio domestica). E szerint az összeírás szerint ekkor már 94 helység létezett a megyében. Ez a szám azután hosszú évekig nem változott, sőt mondhatni a megye helységeinek végleges számát is jelenti. 49 Felsorolásukat a járások beosztásának ismertetése során eszközöljük. JÁRÁSI BEOSZTÁS: Az 1696. évi november 12-i megyei alakuló közgyűlés Furdics Gergely simontornyai harmincadhivatali tiszttartó, Blagota Gergely újpalánkai harmincados és Kereskényi László személyében még három járás részére választott szolgabírót. 50 A járások azonban területileg nem voltak pontosan meghatározva, valószínűleg azért, mert a főszolgabíróknak ekkor még nem kellett a járásuk területén lakniok. 1698. évi december 15-én Decsen összeült közgyűlésen hozott határozat azonban már felsorolta a járásokhoz tartozó helységeket és feltüntette azt is, hogy a járások a megye területének mely részén vannak. A földvári járás a megye keleti területét foglalta magában, hozzá tartozott: Báta, Bátaszék, Bölcske, Földvár, Gerjen, Harc, Janya, Kajdacs, Madocsa, Nyék (alsó), öcsény, Paks, Pilis, Szekszárd, Szentgyörgy (Duna), Tengelic, Tolna és Űjpalánka. A dombóvári járás a megye nyugati részén terült el Apar, Berekallya, Dombó (vár), Györe, Hidas, Hosszo, Kozár, Köblény, Mágocs, Mányok, Máza, Nyerges, Sásd, Taros és Várallya helységekkel. A simontornyai járáshoz az előbbi két járás területe közötti rész tartozott: Döbrököz, Grábócz, Györköny, Ireg, Jováncza (Gyulaj), Kisszékely, Majsa, Mekényes, Mucsi, Nagyszékely, Nyék (Felső), Nyilas (puszta), Ozora, Pinczehely, Puszta-Pél, Rác-Hajmás, Regöly, Simontornya, Szarvas, Tamási, Tengőd és Závod községekkel. 51 132