Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125

Broderichnek sok hibája, önzése és hatalmaskodása melleft annyit mégis a javára kell írnunk, hogy vármegyéje érdekeiért mindenkor küzdött. Még második alispánságának ideje alatt is, amikor vádak érték és azok ellen is védekeznie kellett, a megye régi határainak a megvédése és visszaszerzése iránt indított perekben keményen, sokszor kíméletlenül harcolt, olyannyira, hogy ilyen magatartásáért — Pest megye panasza alapján — nádori megintésben is részesült.

32 Ezek a perek Broderich alispánsága után is tovább folytak. A vitás területekre, illetve azok falvaira hol az egyik, hol a másik megye repárciált, vetett ki adót és katonai porciót. Feltétlenül vizsgálnunk kell tehát, ha röviden is, ezeknek a pereknek a kimenetelét és befejezését. Az eredményből tudjuk ugyanis megállapítani, hogy a török hódoltság előtti területéből végeredményben mekkora részt veszített el Tolna vármegye és miként alakult ki a végleges megyehatár. 4 megye területének végleges kialakulása Járási beosztás, mezővárosok, helységek Tolna megye területe a török hódoltság előtt a mainál lényegesen nagyobb volt és az ország megyéi között a nyolcadik helyen állott.

33 A Hunyadiak korában 13 vár: Anyavár, másként Sártornya (Sióagárd mellett), Daróvár (ma omladék Dombóvár és Kapospula között), Dombó-vár (a mai Dombóvárnál), Debregetz (ma omladék Döbrököznél), Györké (inkább csak megerősített kastély, talán a Györkeieké), Márévára (ma Battyántól nem messze Baranya megyében omladék), Nyék (a mai Felsőnyék területén), Ozora, Pogányvár (Szakcs és Koppányszántó között), Simontornya, Szekszárd, Tolna és Tamási vára állott a megye területén. Ezenkívül 21 mezőváros: Al-Fadd (ma Fadd), Azara (Ozora), Báta, Börd = Cikádor-szék (ma Bátaszék), Dalmad (ma Dalmand), Debregetz (ma Döbrököz), Földvár (ma Dunaföldvár), Gyánt (ma puszta Simon tornyától délnyugatra), Györköny, Maré a hasonnevű várnál, Nádasd (ma Mecseknádasd), Pakos (ma Paks), Simontornya, Szakcs, Szekszárd, Széplak (ma puszta Cikó mellett), Szil (ma hasonnevű község Somogy megyében), Tamási, Tolna és Várasd — továbbá még 540 helység (falu) tartozott a megyéhez.

34 Ez a félezernél is több település a másfél évszázados török uralom ideje alatt azonban jóformán teljesen elpusztult. Az 1686. évi felszabadulás után elsősorban a megmaradt helységek számbavétele, a megye határainak a megállapítása és rendezése került előtérbe. 1696-ban az e célból végzett országos összeírás szomorú képet mutatott. Mindössze 51 olyan helységet írtak csak össze, amely úgy ahogy még épségben létezett a megye területén. 9 Tanulmányok Tolna megye történetéből V. 129