Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)
Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) • 125
Dr. Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703—1740.) Tolna megye területe az 1526. évi mohácsi csata után csak 18 év elmúltával, 1544-ben került végleg a törökök birtokába. Ettől az időponttól kezdve gyakorlatilag megszűnt a megyében a nemesi megyeszervezet működése. Az elmenekült nemesség Babocsán és Szigetváron Baranya megyével működött együtt és választott közös tisztikart. 1562. novemiber 5-től 1563. április 19-éig még Osztopáni Perneszy András volt a két megye közös alispánja. E területen kívüli működés azonban legfeljebb csak bevallásokra, tiltakozásokra és ügyvédvallásokra szorítkozott, úgyhogy a bécsi udvar 1557-től az országgyűléseken való részvétel, illetve követküldés céljából már nem is küldött meghívót a megye részére. 1 A török pedig közel másfél évszázadon át a maga törvényei és szokásai szerint intézte a megye közigazgatását. Az 1686. évi felszabadulást követő első évtizedben sem kezdhette meg mindjárt a működését a megyei közigazgatási szervezet. A közigazgatási teendőket ugyanis, amelyek főleg az adók kivetésében és beszedésében, továbbá a megye területén szállásoló és átvonuló katonaság ellátásának biztosításában nyilvánultak meg, a földvári, simontornyai és újpalánkai harmincadhivatalaival a budai kamarai jószágkormányzóság látta el. A kamara intézett tulajdonképpen mindent, ami az állami igazgatási feladatok körébe tartozott. 2 A megyei önkormányzati szervezet csak a Szekszárd melletti Üj palánkán 1696. évi február 12-én, illetve ugyanezen év november 16-án tartott alakuló gyűlés után kezdte el működését. 3 Az újjáalakult megyei szervezet azonban leírhatatlan nyomorúságos viszonyok közepette vette át a megye közigazgatását. Egymás mellett tűntek fel ekkor még a régi és az új vonások a megye életében. A közgyűlési jegyzőkönyvekben foglaltak a polgári élet megindulásának nagy nehézségeiről szólnak. S alighogy megindult az újjáépítő munka, alighogy kezdtek benépesülni az elhagyott helységek és rendeződtek lassanként a birtokviszonyok, különösen nagy gondot okozott a megyének a területén szállásoló katonaság mindig többet és többet követelő igényeinek a kielégítése és a megye régi határainak megvédése miatt a szomszédos vármegyékkel szemben indított határper. Rövid hétesztendei működés után, a kuruc szabadságharc kezdetével, újból szétzilálódott a megye közigazgatási szervezete. A harc megindulása előtti utolsó rendes közgyűlését, amelyről még jegyzőkönyvi feljegyzésünk van, 1703. 125