Tanulmányok Tolna megye történetéből 5. (Szekszárd, 1974)

Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig • 5

136. „Praeterea honoraria per eosdem ablegatos in locls debitis necessario in sublevamen miserae plebis porrecta acceptantur" (Jkv. 32.). 137. Taubert Ernő: A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy vármegy ében a XVIII. sz. első felében. Pécs, 1928. 26. — Az 1700. márciusi közgyűlésből a katonai excessusok összeírására kiküldött bizottság utasításának 10. pontja így szólt: „An sub titulo discretionis, donarii officiales Germanici a misera plebe acceperint"... (Jkv. 30.). 138. Jkv. 3. 139. Tolna 50, Pincehely 100, Döbrököz 50, Kis_ és Nagy-Székely ,40, Ozora, Grábóc 30, Tamási 35, Szekszárd, Madocsa, Földvár, Üjpalánka 25 forintot fizetett, a többi helység 5—20 forint között (Tm. lt. 3. 30.). 140. Az 1699. novemberi közgyűlés jegyzőkönyvében ezt olvassuk: „Ex quo dominus Alberth in médium civitatis Szekszárdiensis contribuisset, solvat is cassam comitatus fi. 37". (Jkv. 27.). Alberth Fehér megyéből jött, ahol megyei tisztséget viselt; megyénkben 1700-ban esküdt s egyben h. szolgabíró, majd 1701-ben és 1702-ben alszolgabíró. 141. Jkv. 52. 142. Ha ő éppen nem volt otthon, mástól kellett kölcsön kérnie pénzt a megyének. 1700-ban pl. a Budára menő követek részére Petrasch bárótól kértek kölcsön 50 forintot: „Ex quo iam dominus perceptor non esset domi, ideo domini ablegati Budám proficiscentes a dominó de Petrasch fi. 50 expetant, quos dominus per~ ceptor eidem dominó Petrasch persolvant" (Jkv. 36.). 143. Jkv. 13. — A szomszédos Baranya megye 1701-ben készült nagy statútumában azt olvassuk, hogy „benepossessionatus et et eiusdomi officii capax" választandó perceptornak (Corpus Stat. V. 1. 259.). 144. Föglein: Száz. 1923/4. 479. 145. Az 1700. januári közgyűlés vizsgálatot rendelt el Broderich perceptorátusa tárgyában (Jkv. 28.), s ugyanennek a gyűlésnek jegyzőkönyvében ezt olvassuk: „Factus est computus cum dominó Dallos respectu totális ab anni 1697. prima Novembris usque ad prima itidem mensis Novembris anni 1698. inchoatae suae perceptionis" (Jkv. 8, 28.). 146. E gyűlés jegyzőkönyvének a végén ezt olvassuk: „Demum electio dominorum officialium dilata est in sequentem congregationem et sic finis est huius congregationis" (Jkv. 12.). 147. MGTSZ. 1897. 415. — A Haunoldt-család valószínűleg boroszlói eredetű volt, de már a XVI. század végén rokoni kapcsolatba került a Jeszenszky-családdal (Turul, 1909. 126.). 148. Jkv. 35., 47. 149. Jkv. 50.; O. L. Dőry-cs. lt. — 150. Fejér megyében pl. a h. főjegyző által készített, az 1693—1700. évek pénzkezelését revideáló jegyzőkönyv Miskey István alispán és néhány perceptor által beszedett, de el nem számolt 15 946 forint összeget említ! (Schneider M.: Fejér vármegye. X.). 151. Jkv. 13., 21. 152. Jkv. 28., 31. 153. Jkv. 31. 154. Jkv. 32. 155. Jkv. 34. 156. Jkv. 34. 8 Tanulmányok Tolna megye történetéből V. 113