Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

zását nyugdíjazás, vagy felmondás alapján meg kelleti szüntetni. Az ügyvédi kamarák névjegyzékéből a zsidókat törölni kellett és újat felvenni nem lehetett. Bejelentési kötelezettséget állapítottak meg a zsidók tulajdonában levő gépkocsikról s a bejelentés elmulasztását elkobzással szankcionálták.

60 Ezek voltak azok a rendelkezések, melyek a lavinát elindították. Április 5-én, amikor már a megkülönböztető jel viselése érvényben volt, korlátozták a zsidók utazását és ugyanaznap a csendőrség részére rendkívüli fegyverhasználati jogot állapítottak meg.

61 A Gestapo által már március 2ü~án létrehozott zsidótanács legalizálásáról szóló rendelet csak április 19-én kelt és április 22-én lépett életbe.

62 A rendelkezések a tényeket csak követték, hiszen maga az akció már március 19-én megindult. Igen jellemző példa van erre az átnézett iratanyagban. Több zsidó kereskedő 1944 márciusában kérte a szekszárdi járás főszolgabírójától, hogy szombaton, ünnepnapjukon üzletüket zárva tarthassák. A főszolgabíró a kérelmeket elutasította, az érdekeltek ezt megfellebbezték az alispánhoz, mint II. fokú hatósághoz. Az alispáni hivatal valamennyi ilyen ügyet véleményezés végett áttette a Pécsi Iparkamarához. Az iparkamara 1944 márciusában kelt válaszaiban javasolta az alispánnak, hogy másítsa meg a főszolgabíró határozatait. Engedélyezze a zárva tartást, mert a 13000/1944. ME. sz. rendelet a nyitva tartási kényszert az ünnepnapokra nem terjesztette ki, ill. a nem Gergelynaptár szerinti ünnepekre a kereskedő bejelentés megtétele után jogosult volt zárva tartani. „Rövid úton illetékes helyről kapott felhatalmazás értelmében ez vonatkozik az izraelita ünnepekre és így a szombatra is, tehát az ilyen kereskedő, amennyiben vallási meggyőződésük tiltja az üzlet nyitvatartását, a rendelet 4. §-ban említett bejelentés meglétele esetén üzletüket jogosultak zárva tartani. Erről egyébként valamennyi a kamara területén működő iparhatóságot értesítettük." A kamarai válasz március 24-én érkezett Tolna megye alispánjához. Az alispán mindnégy fellebbezést az iparkamarai javaslat ellenére április 8-án elutasította.

63 Ekkor már a megkülönböztető jelzés viseléséről szóló rendelet érvénybe lépett. Nem ez az egyetlen jel, amely a megszállás következtében beállott változásra utal. Molnár József így emlékezik: „Abban az időben (megszálláskor) kislányom itt járt iskolába. Az első megnyilvánulás az volt, hogy sírva jött haza egyik nap, hogy a legjobb barátnője elült 'mellőle, mert megtudta azt, hogy zsidók vagyunk. Ez még a csillagviselés előtt volt. A következő hetekben komolyabb rendelkezések jelentek meg, például a kislányomnak iskolába nem lehetett menni vallása miatt.'

m A németek önálló intézkedéseire utal a bonyhádi dobolási könyvben 1944. április 3-án bejegyzett szöveg. A német katonai parancsnokság a következőket doboltatta ki: „Este 6-tól reggel l-ig a zsidók az utcán nem tartózkodhatnak. Április 5-ig minden zsidó üzletet 10x10 cm kékszínű cion-csíllaggal 25x25 cm sárga alapon jelzéssel látandók el. A csillag fölött »Judengescháft«, alatta »zsidóüzlet« felírással kell ellátni. Zsidók a község területét nem hagyhatják el, akik pedig a községbe költöznek, vagy szabadságra jönnek haza, a járási katonai parancsnokságnál jelentkezzenek. A zsidó tulajdonban levő rádió, telefon, fényképezőgépeket 4-ig az előjárósághoz be kell szolgáltatni. A zsidók által nem zsidóknak átadott holmikat a zsidóknak vissza kell adni?* Ez a dobolás, mely a hivatalosan és országosan kiadott rendeleteket időben megelőzte, megtette a maga hatását. Egyrészről a zsidók számíthattak arra, 95