Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A továbbiak során elmondta dr. Borsiczky, hogy az illetékes csendőrőrs feljelentésszerű javaslattal hozta az előállítottakat. Az eljáró szolgabíró döntött, hogy a csendőrőrs javaslatát határozattá emeli-e, enyhébb eljárást alkalmaz, vagy az illetőt következmények nélkül hazaengedi. A javaslatok internálásra szóltak. Ezt meg lehetett változtatni — kellő indoklással — az otthonmaradást jelentő rendőri felügyelet alá helyezésre, vagy enyhébb esetben a rendőri intézkedést is mellőzni lehetett.

43 Takács György, az egyik internált ezt az esetet a következőkben mondta magnetofonba: A csendőrök éjjel 2 órakor mentek a lakására és közölték, hogy Tamásiba szállítják, mert internálni fogják. Mire megérkeztek Értényből Tamásiba, a járás baloldali elemei már mind össze voltak gyűjtve. Tamásiból Budapestre vitték, onnan Nagykanizsára, itt kiadták munkavégzésre őt és egy pár társát Felsőrajkra. Elmondta, hogy a már többször említett csendőr hadnagy is részt vett Budapestre szállításukban. A vonaton is velük egy kocsiban utazott és nem hagyta őket azokra a csendőrökre, akiknek feladata volt a kísérés. Az internálásból ősszel tért vissza, de nem mert Érténybe hazatérni, hanem a Szakcson levő lányának szőlőjében bújt meg a felszabadulásig. így őt a büntetőszázadba Szálasiék nem tudták elvinni.

45 János Józsefet Ozoráról szállították be Tamásiba. Éjjel keltették fel őt is a csendőrök, felszólították, öltözzön fel, mert a községből, mint nem kívánatos ki van tiltva és Tamásiba kísérik. Már akkor a csendőrökkel volt Miklós István, a későbbi körzeti párttitkár, spanyolországi veterán. Rajtuk kívül még 6 személyt: Andruk Jánost, Egerszegi Imrét, Jankó Sándort, Kepe Pált, Kocsis Sándort és Blázsovits Györgyöt szállították be két kocsin a csendőrök. Ezek emberséges magatartást tanúsítottak, még a kocsmába is beengedték őket. Tamásiban a csendőrlaktanya már tele volt az őrizetesekkel, a csendőrök a községházán akartak nekik pihenőt biztosítani, de innen a főjegyző kizavarta a „piszkos kommunistákat''. A főszolgabírói hivatalban először a szolgabíró közölte, hogy a község vezetői szerint mint baloldaliak nem kívánatosak a községben, ezért internálják őket. Felszólította, hogy aki fellebbezni akar, 24 órán belül fellebbezhet. Kaptak papírt, íróeszközt és maguk írták meg a fellebbezést. Később értük jött egy csendőr hadnagy motorkerékpárral és négyüket, őt, Andruk Jánost, Egerszegi Imrét és Kocsis Sándort újra a szolgabíró elé kísérték. A szolgabíró kihirdette, hogy internálás helyett rendőri felügyelet alá kerülnek. Figyelmeztette őket, hogy rendes magyar ember módjára viselkedjenek, ök négyen még aznap hazaértek.

45 Ezen az akción kívül a kormány minden intézkedést megtett, hogy az új irányzat ellenfeleit a politikai életből háttérbe szorítsa. Ugyanazon a napon, amikor Jaross belügyminiszter a zsidóellenes rendeleteket a minisztertanács elé terjesztette, igyekezett a még legálisan működő és a kormányt nem támogató pártok tevékenységét is lehetetlenné tenni. Feloszlatta a Szociáldemokrata Pártot, a Kisgazdapártot és a Parasztszövetséget. A szakszervezetekkel szemben nem mert ilyen határozottan eljárni, hanem azokat kormánybiztos irányítása alá helyezték azzal a meggyőződéssel, hogy a megszállók érdekében befolyásolni tudják őket.

40 Nyugodtan jelenthette a német követség megbízóinak ezeket az intézkedéseket. Jaross egyben hitvallást is tett belpolitikája mellett. „Meggyőződésem, hogy a nemzet és a haza csak úgy teljesítheti hivatását, ha a marxizmust és annak szövetségeseit felszámoljuk. Meggyőződésem szerint a magyar parasztság felismerte, hogy a feloszlatott Parasztszövetség olyan célokat követett, me92