Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

is lett volna magyar védelem kiépítésére, de hogyan is lett volna, hiszen ilyen nem is történt. Az elkövetkező napok katonai eseményei teljesen összhangban voltak a németeknek azzal a céltudatos irányításával, hogy a magyar vezetés saját hatá­raira se figyelhessen. A keleti fronton lévő megszálló hadsereg parancsnoka, Lakatos Géza vezérezredes, a későbbi miniszterelnök, 1943—44 telén eredménytelenül sürgette a magyar vezérkarnál a vezetésére bízott hadsereg korszerű felszerelését és a hadműveleti zónából történő hátravonását. Eredeti rendeltetésük és felszerelé­sük csak pacifikáló jellegű volt. Maga utazott emiatt Budapestre. Itt annyit ért el, hogy a már ismertetett február 13-i Horthy-levél szerkesztésében részt vett és felhatalmazták, hogy közvetlenül lépjen kapcsolatba a német főhadiszállás­sal. Március 11-én és 12-én Hitler, Keitel és Zeitzler vezérkari főnök fogadták, előterjesztéseit meghallgatták. Hitler kereken megmondta, hogy a magyar csapatokat nem engedi közelebb vonni a magyar határhoz és ahhoz sem járul hozzá, hogy a Kárpátokat magyar csapatok védjék. „A.z orosz mindig pontosan kiszimatolja a leggyöngébb frontszakaszt és pontosan ott indul támadásba fő hadierejével! Továbbá, Magyarország hatalmasan téved, ha azt hiszi, hogy Szovjetoroszországgal különbékét köthet. Ellenkezőleg, Magyarországnak sok­kal több áldozatot kell hoznia, mint eddig. Az utolsó emberig mindenkinek a fronton a helye, hogy ezt az olaszországi áruláshoz hasonló árulást megakadá­lyozzák."' s Alighogy Lakatos Budapesten beszámolhatott utazásának eredménytelen­ségéről, Foertsch tábornok bécsi főhadiszállásán március 14-én főparancsnoki értekezlet volt. Ezen a következőket állapították meg: 1. a magyarok nincsenek abban a helyzetben, hogy gyorsan rögtönzött ellen­akciót végre tudjanak hajtani, 2. bár a vasutak őrzését megszigorították, a vállalkozás kilátásai kedvezőek, 3. az akciót sikerült teljesen titokban tartani és ha a magyar vezetés az utolsó pillanatban tudomást is szerez a megszállási előkészületekről, azzal szemben tehetetlen lesz, 4. a Budapest megszállására előkészített „Trójai faló" hadművelet eredménye kétségtelen, mert az egyes szerelvényeket mint átvonulókat a honvédség szállítás vezetésének bejelentik és azok Budapest előterében saját szabotázs következtében ki fognak rakodni és feladatukat végrehajtják." Ezzel a katonai tervek készen voltak és az azokban szereplő egységek fel­vonultak. Hátra volt a megszállás politikai problémáinak eldöntése. A következő napon ült össze Hitler Ribbentroppal és Himlerrel, hogy ezeket a kérdéseket is tisztázza. Elvben elfogadták Veesenmayer javaslatait és a katonai akcióval párhuzamosan politikai manővert is indítottak. 48 Jagow budapesti német követ, március 15-én táviratot kapott Ribbentrop­tól, hogy még aznap este jelentkezzék Horthynál kihallgatásra és kérje azonnali fogadását. Adja át Hitler meghívását a válaszolatlanul hagyott levelek szemé­lyes megbeszélésére. Közölje, hogy bár Hitler a meghívást a jövő hétre tervezte, de a hadműveleti események miatt a frontra kell utaznia. Horthy látogatását ezért péntek estére vagy szombat reggelre kérje.'" Jagow a március 15-i opera­házi díszelőadáson kért magánkihallgatást Horthytól, aki még aznap este 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom