Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
csendőrségtől, rendőrségtől és a közigazgatási hálózattól a legteljesebb szigort kívánták meg. Így könnyen érthető, hogy az ország közvéleményének nagyrésze teljesen joggal tételezte fel a kormányról a németek teljes kiszolgálását. Ugyanakkor a kormány viszont a politikával hivatásszerűen foglalkozó egypár száz személyen kívül, tervének végrehajtásához semmiféle segítséget nem várhatott. E hibás politikának súlyos felelősségét alátámasztja az, hogy voltak kezdeményezések, melyek önként ajánlottak segítséget az e vonatkozásban bázis nélküli kormánynak. A Kisgazdapárt nevében 1943. július 31-én BajcsyZsilinszky Endre és Tildy Zoltán memorandumot adott át Kállaynak, követelve a háborúból való kilépést. Első előfeltételeként belső átállást kívántak. Ennek során — a memorandum szerint — távozni kell a németeket kiszolgáló minisztereknek; a háborúért, a vérengzésekért, a zsidóüldözésért felelős katonatiszteknek és mindazoknak a közéleti vezetőknek, akik a „német—magyar sorsközösséget" hirdették. Kívánták, hogy a zsidókkal szemben eddig végrehajtott korlátozásokat számolják fel. 24 A memorandumot mind a Szociáldemokrata Párt, mindpedig a kommunisták egyes vezetői ismerték. Bár azzal teljes egészében nem értettek egyet, a kormányhoz való eljuttatást helyeselték. 25 Kállay tárgyalt is a benyújtott javaslatról a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt vezetőivel, azonban hamarosan kiderült, hogy a memorandumban foglaltak teljesítésére komoly szándéka nincs. 2 " Ez volt Kállay belpolitikájának egyik igen nagy politikai-taktikai hibája. A Kisgazdapárt polgári tagozatának felajánlkozása a háborúból való kilépés végrehajtásához igen jelentős lett volna a kormánynak. Az értelmiséget és a polgári rétegeket jórészt megnyerhette volna rajtuk keresztül politikájának, másrészt — elsősorban a szovjet iránti félelem miatt németpártiakat gondolkodásra késztette volna. Tetézi még a politikai baklövést, hogy 1943. augusztus elején, tehát napokon belül, létrejött a Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt együttműködési nyilatkozata. 27 így nemcsak a parlamentben ellenzékként fellépő képviselőkkel, hanem az SZDP mögé tömörült német- és háborúellenes munkástömegekkel is számolhatott volna politikájának segítésében. A Kossuth Rádió pár nap múlva üdvözölte az egyesülést, kiemelte annak nagy jelentőségét, de egyben állást foglalt az összefogás további bővítése érdekében, egyedül a teljes egység vezethet célra. Jobbra a kereszténypártok, balra a kommunista párt felé kell bővíteni a kereteket. „A Szociáldemokrata Párt és Kisgazdapárt összefogása csak akkor fogja beváltani a hozzáfűzött reményeket, ha az összes hazafias erők tömörülésének kristályosodási központjává válik. És ha még nem az, azzá kell tenni! ,m Ezt a nemzeti összefogást ígérő segítséget nem fogadta el Kállay. Ugyanakkor a szélsőjobboldal megérezte a saját szempontjából ennek jelentőségét. Szócsövük, a Virradat c. újság így írt: „A magyar közélet meglepetéssel értesült a furcsa és mondhatni vakmerő politikai szövetség létrehozásáról. Tildy Zoltánék pártja az első, amely 1918 óta kezet fogott a Népszava szellemi irányának vezetőivel." 23 Csaknem fél évvel azelőtt tehát, amikor Veesenmayer jelentése megállapította, hogy Magyarországon vannak megfelelő személyek, akikkel hitlerizálni lehet az országvezetést, az elszakadást kívánó kormány visszautasította a tömeg62
