Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Tanulmányunkban már többször idéztük Donáth Ferencet, aki maga is cselekvően kivette részét a földosztásban. Végezetül ismét őt idézzük, azt, hogy 25 év távlatából hogyan látja a földosztás jelentőségét. „Mit oldott meg a földreform társadalmi fejlődésünk nagy problémái közül? Nem szüntette meg a mezőgazdasági termelés elmaradottságát. A nagybirtok felosztása és parasztkézre adása hatalmas energiákat szabadított fel a termelés számára, amelyek a háborút követő válságos időszakban biztosították a lakosság ellátását és a mezőgazdasági termelés régi szintjének gyors helyreállítását. De a kisüzemi keretek általában nem voltak és nem is lehettek alkalmasak a modern technika és technológia befogadására. Elapasztotta azt a nagy munkástartalék-sereget, amely a mezőgazdaságban uralkodó krónikus munkanélküliséget és egy nagy néposztály nyomorát hirdette. De természetesen nem szüntethette meg azokat a társadalmi viszonyokat, amelyek a termelő ember és a termelési eszközök tulajdonának szétválasztásán nyugodnak, s amelyek újraszülik a munkanélküliséget. A reform a falusi családok százezreinek életébe vitt szinte egyik napról a másikra nemcsak több hitet, jövőbe vetett bizalmat, hanem több kenyeret, tejet és húst is. Először a reform után lett százezreknél mindennapos érzés a jóllakottság. De csak napot kitöltő megfeszített munka árán. Az áldozat nagy, ha még nem is érzik annak; a kisgazdaság a test mellett nem tudja biztosítani a feltételeket a szellem táplálásához. Mit oldott meg tehát a reform? Vagy csak történelmi epizód volt, amely már nem tartozott a történés fő folyamatához, s ugyan mindegy volt, színre került-e, vagy sem, nem változtatott a történelem menetén? Negyedszázad távlatából, a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás gyors kialakításának tényétől nem ilyen arányokat kap-e a reform? Az úri nagybirtok felosztása azonban több és más volt, mint csupán áttérés a mezőgazdálkodás egyik üzemi formájúról egy másikra. A nagybirtokkal az a társadalmi-gazdasági intézmény tűnt el, amelyen a régi, az úri Magyarország nyugodott. A reform nélkül semmilyen társadalmi haladásnak nem lehetett szilárd alapja az országban. Lezárta a múltat, egy nagy néposztály cselekvő részvételével."

6 Mi volt a földreform végrehajtásának Tolna megyei tanulsága? Ezt a megyét általában nem úgy tartják nyilván, mint ahol nagy tömegeket mozgósító forradalmi akciók zajlottak volna le a történelem során. A viharos időszakokban Tolna megye kiegyensúlyozott volt, inkább valamiféle középutasság jellemezte. A földreform volt az a kollektív tett, ahol ez a megye is mozgósította nagy számban az embereit (természetesen itt leszámítjuk a sváb községek speciális helyzetét!), amikor szinte mindenki részt vett az új világ megteremtésében. Ebben a demokratikus megmozdulásban az emberek megismerték a kollektív cselekedet nagyszerűségét, a közös harcok és remények ízét. Tudták, hogy egy új élet megteremtésének cselekvő harcosai, a kezükben van a történelem és sorsuk alakításának nagy pillanata. Ez a sorsalakítás pedig forradalmi tett volt, olyan forradalmi tett, mely nemcsak gazdasági változást hozott, hanem tudati változást is. Ez a tudati változás napjainkig hat, mert a résztvevők máig emlékeznek a kollektív cselekedet örömére. 45.3