Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373
a cseléd kommenciót. A cselédek ezt mindenütt 8 kat. hold jövedelmével veszik egyenértékűnek. A falusi földigénylő bizottságok ezeket a szempontokat nem mindenütt méltányolják."* 6 A legtöbb panasz szerint a törpe- és kisbirtokos igénylők a cselédeket el akarták mozdítani a régi helyükről és távolabb, rosszabb minőségű földet akartak nekik adni. A Tolna megyei Földhivatal műszaki előadója jelenti az Országos Földbirtokrendező Tanács Műszaki Hivatalának: „Gyakran volt olyan is, hogy az erőszakosabb törpe- és kisbirtokosok a cselédeket a jobb földekből kiszorították, és nekik a gyenge földet adták* 1 1945. április 29-én a Tolnamegyei Néplapban „Levél öcsényből" címmel jelenik meg egy cikk. „Az őcsényi földosztással kapcsolatban panaszos levél érkezett hozzánk, amely elmondja, hogy Őzsák puszta és József puszta 10—12 éve ott dolgozó cselédjeit a régi helyükről eltanácsolják. A szegény cseléd érdeke kell, hogy legyen az első, annak az igénye volna legelőször kielégítendő. Ezzel szemben ma, a demokratikus gondolat meghirdetésekor a szegény dolgozó nép megsegítésének és fölemelésének idején még mindig akadnak egyesek — mondja a cikk — akik teljesen egyéni elgondolással akarják végrehajtani az oly fontos intézkedést, mint a földreform kérdése."** Bezzegpuszta volt gazdasági cselédei panaszt tesznek a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnál, mert a nagydorogi Községi Földigénylő Bizottság nem a pusztán juttatott nekik földet, hanem másutt, a pusztai földeket mind a falusiak között osztották ki. 89 A hidjapusztai volt uradalmi cselédek is panaszt nyújtanak be a Földbirtokrendező Tanácshoz, hogy a községi igénylők sok mindent osztottak ki maguknak az ő sérelmükre, annyira, hogy életlehetőségeiket megnehezítették. 90 Űjdombóvár főjegyzője jelenti a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak, hogy a Községi Földigénylő Bizottságban ellentét van. A többség nyomására ugyanis a régi gazdák igényeit a községekhez közel eső földekből elégítették ki, jóllehet fogattal rendelkeznek, míg a nincstelenek távolabb eső földekből kaptak. A rét egy részét is a régi gazdáknak juttatták. 91 Fácánkert községhez tartozó Kajmádpuszta volt uradalmi cselédei is beadványt írnak a Megyei Tanácsnak, hogy a mözsi svábok a volt uradalomnak a legjobb földjeit, amit ők évtizedek óta műveltek, elfoglalták. Őket a bevetetlen domboldalakra szorították ki, és most a gazdasági élő és holt felszereléseket is el akarják hurcolni maguknak. 02 Tolnay Knefély Ödön volt mezőgazdasági cselédei a következő kérvényt nyújtják be már 1946-ban a tolnai Községi Földigénylő Bizottságnak. Kérik, hogy a csereképpen most kiosztásra kerülő gyümölcsösből családonként 800 négyszögölet juttassanak, ők biztosítják a szakszerű kezelést. „Mi tavaly igényeltünk, s kaptunk is földet, de messze innen, s igánk nem lévén, kénytelenek voltunk lemondani róla. Most azonban kérjük, hogy a rendelet értelmében elsősorban igényjogosult cselédségnek juttassák ezt a gyümölcsöst amit mi ültettünk, mi dolgoztunk, ne pedig iparosoknak, mint tavaly meg az idén, s még hozzá olyanoknak is, kiknek házuk, földjük, szőlőjük is van amit feliből kiadnak." 93 Nemcsak az volt a panaszuk a gazdasági cselédeknek, hogy rosszabb minőségű, távolabb eső földeket kaptak, hanem az is, hogy kevesebbet, mint a községbeliek. A várongi cselédek panaszolják, hogy megrövidítették őket, főleg oly módon, hogy a falubeli törpe birtokokat 10—12 holdra egészítették ki, nekik pedig csak 5—7 hold jutott, amiből nem tudnak megélni. 9 '' 436
