Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

ennyivel meg tudott birkózni, ennyit még saját maguk meg tudtak művelni, anélkül, hogy bérmunkásokat kellett volna alkalmazni. Ahol sok föld volt és nem kellett tartalékolni, ott előfordult, hogy többet osztottak ki. Ilyenkor a Tolna megyei Földbirtokrendező Tanács utasította a Községi Földigénylő Bizottságokat, hogy a juttatott föld nagyságát szállítsák le. Különösen a gazdasági cselédek felosztási tervezetét küldték vissza gyakran. Egy-egy nagybirtok felosztásánál ugyanis ha nem kerültek vitába a községi igénylőkkel és jutott mindenkinek elegendő föld, túllépték az átlagot. Nosztánypuszta felosztási tervezetét jóvá hagyja a Megyei Földbirtokrendező Tanács, de utasítja a földigénylő bizottságot, hogy a juttatások mértékét mindenütt szállítsa le 15 holdig.

6

'' Mászlonypuszta felosztási tervét is azzal adja vissza a Tanács, hogy a kiosztandó föld mennyiségét mindenütt szállítsák le legalább 15 holdig."

5 Nagy problémát jelentett viszont a bizottságoknak ott a juttatott földek mennyiségének meghatározása, ahol kevés volt a kiosztható terület. A bizottság tagjainak igazságosan és bölcsen kellett mérlegelniük, mi az a határ, ahol még nem aprózódik el annyira a föld, hogy már nem lehet megélni belőle. Sárszentlőrinc Községi Földigénylő Bizottsága, amikor elkészíti a felosztási tervezetét, figyelembe veszi azt, hogy a faluban a földek minőségét tekintve, egy család megélhetéséhez általában 10 hold szükséges. Föld azonban olyan kevés van, hogyha csak a nincsteleneket elégítik ki, azok sem kaphatnak 9 holdnál többet, a törpebirtokosok pedig 1—7 holdig kielégítetlenül maradnak. Megállapítja a bizottság, hogy ezért áttelepítésre van szükség.

68 Magyarkeszi földigénylő bizottsága, amikor számba veszi a községben a földreform végrehajtásának lehetőségét, megállapítja, hogy 513 család igényelt földet, az igényelt terület 4681 hold. Rendelkezésre áll 2256 hold. Eddig már ki lett osztva 1316. Kiosztás előtt áll 790 hold. A hiány mintegy 1000 hold. A bizottság leszögezi, hogy ha nem lesz jó a kiosztás, akkor néhány év múlva megint oda jut a parasztság, hogy 1—3 holdas parcellákra aprózódik el a föld, ami pedig nem elég a megélhetéshez.'" Az előzőekben, a községek közötti harcnál idéztük, hogy a faddi földigénylő bizottság Várszegpuszta ügyében arra hivatkozott, hogy a pusztával együtt is az igénylőknek csak 4 holdat tud felosztani. Ha viszont Várszeget nem kapják meg, akkor a juttatás mennyisége csak 2,5 hold lenne, amiből megélni egyáltalán nem lehet.

68 Azokon a vidékeken, ahol volt föld, általában a juttatott birtok nagysága átlagban 10 hold körül mozgott. A volt Esterházy hitbizományhoz tartozó Szarvasdpuszta 48 földigénylőjének hozzávetőlegesen 540 hold földet osztottak ki, jelenti a puszta földigénylő bizottsága. Ez átlagban 10,4 holdat jelent.''

11 Szintén a hitbizományhoz tartozott Mászlony és Szilfásmajor. Mászlonypusztán a helyi földigénylő bizottság 591 hold földet osztott ki 54 igénylőnek, Szilfásmajorban pedig 493 holdat 45 igénylőnek. Itt tehát az átlag 10,9 hold volt mind a két helyen." Alsóleperd-puszta juttatási mennyiségének aránya már magasabb. Itt 50 igénylőnek osztottak ki 702 holdat, az átlag tehát 14 hold.

71 Ezek a példák a nagybirtok köréből valók, és a gazdasági cselédek földhöz juttatási arányát mutatják, mely országos viszonylatban is magasabb volt a községi igénylők juttatási átlagánál. A községekben általában jóval kevesebb a felosztható föld, így a juttatás mennyisége is alacsonyabb volt. Zombán például 282 családnak 1882 hold földet osztottak ki, így az átlag 8 hold volt.

72 28 Tanulmányok Tolna megye történetéből IV. 43 3