Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

is községük képviselőjeként lépnek fel. Kinek joga erősebb a volt uradalmi föld birtoklására, melyik község igénylőinek jusson egy-egy darab föld — közvetve az egész község érdekelt benne, hiszen a birtokviszonyok újjárendezését a községek határainak kiigazítása követheti. Ez pedig már anyagilag érinti a község minden lakosát. Ezért akár igényt emel, akár védekezik a földigénylő bizottság, okkal úgy érzi, hogy az egész község figyelme és együttérzése kiséri ténykedését. Ez a körülmény fokozza-e fel a bizottságok hevét és találékonyságát, vagy más is, bizonyos azonban annyi, hogy a földért való harcban az érveknek olyan széles skálájával sehol sem találkozunk, mint a községek közötti vitát tartalmazó írásokban, s az érvelést, vagy földfoglalást kísérő indulat hőfoka olykor eléri, vagy meg is haladja az urakkal szemben tanúsított harciasságot.'"' A juttatott föld nagysága Miután a Községi Földigénylő Bizottságok döntöttek az elkobzás és kisajátítás kérdésében, miután elbírálták az igény jogosultságot és sikerült a községnek elég földet szerezni, a következő probl volt, hogy ki hol kapja meg a földjét, és főleg mennyit? Igen sok esetben a földek minősége még egy táblán belül is teljesen különböző volt. így nem lényegtelen kérdés, hogy hol kapják meg az új gazdák a földjüket. A földreformrendelet erre a kérdésre tulajdonképpen semmiféle útmutatást nem ad, szabad kezet biztosít a Községi Földigénylő Bizottságoknak. Pusztán annyit mond ki a 600 1945. M. E. sz. rendelet, hogy a juttatásnál „figyelembe kell venni a felosztásra kerülő birtok fekvését, minőségét és művelési ágát."*

3 A bizottságoknak elsősorban azt kellett meghatározniuk, hogy hány tagban adják ki a földet. A Tolna megyei Földbirtokrendező Tanács a következő utasítást adja ezzel kapcsolatban: „A juttatott földek legfeljebb két tagban oszthatók, a földbeni minőségkülönbségek mennyiség szerint egyenlítendők ki."

A Akadnak azonban községek, ahol az újonnan földhöz juttatandók kérik, hogy földjüket több tagban kapják meg. A Zomba községhez tartozó szentgálpusztai földigénylők például tiltakoztak amiatt, hogy földjeiket egy tagban akarják kiadni nekik, tekintet nélkül azok minőségére. Ez szerintük igazságtalan, mert előfordulhat, hogy valaki csak rossz földet kap." Harc község földigénylő bizottsága úgy próbál igazságot tenni, hogy a falu határának minőségét i—

III. osztályba sorolták. Ezután eldöntötték, hogj az igénylők kielégítése osztályonként hogyan történjék.'" Sok helyen maguk az érdekeltek látták be, hogy semmi értelme nincs a föld teljes szétaprózásának. Ozora község Termelő Bizottsága kérvénnyel fordult a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, hogy a földreform végrehajtásával egy időben a földek tagosítása is történjen meg. „Ozora községben történt földkiosztással kapcsolatban a Termelési Bizottság megállapította, hogy a kiosztott földek mérnöki felmérésével kapcsolatban céltudatosabb és helyesebb volna, ha a községben lévő földek tagosítása is megtörténne, 7négpedig az alábbi indokok alapján. Ozora község 800 hold kiterjedésű határának teljese:i a keleti szélén épült. A község lakosai kénytelenek földjeik megmunkálására 8—10 km távolságot megtenni. De ez a távolság leküzdhető volna, ha a gazdálkodó ingatlana egy helyen lenne, de a valóságos helyzet az, hogy az ingatlanok annyira 431