Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

„Gyárit gazdaságnak alkalmazottai az elsők, azért mert ott születtek, ott öregedtek meg, ott halnak meg. Másodszor Ozora, ennek a birtoknak a fele 10 évvel ez előtt Ozoráé volt, ezt az áruló gazemberek egy jó vacsoráért eladták, teljesen ingyen, s Ozora határában fekszik az ozoraiak által igényelt terület, olyan értelemben, hogy határunk körülöleli, tehát az ember és Isten előtt Ozo~ rához tartozik, annál is inkább, mert a szóban forgó terület nélkül Ozorának 15 km-re kellene elmenni a földjét megművelni. Pincehelyieknek szintén kizárólagos joguk van hozzá, először, mint községhez Pincehelyhez tartozik, másodszor enélkül nekik is 10 km-re kellene menniök földjeiket megművelni. Ami Tolnanémedit illeti, egy más járásban is fekszik, így adunk neki belőle 42 k. holdat, másodszor pedig a szociális szempontoknak teljesen megfelelve, utasíttassék Némedi, hogy Vám és Simontornya gazdaságokból igényeljenek, azért mert ezen gazdaságokból teljes kielégítést nyerhetnek, a földek minősége elsőrendű és a legtávolabb eső földjük sem lesz távolabb 6 km-nél."™ Időközben nemcsak a beadványok sokasodtak, hanem a három község között az ellentétek is éleződtek. A kimért földek cövekjeit a tolnanémediek kihajigálták, és helyette a sajátjukét verték le. A fenyegetések mind élesebbek és gyakoribbak lettek. Miklós István például a következőket írja Szabó Jánosnak: hallja, hogy a tolnanémedi elnök azt mondta, a gyánti juttatottakat kirugdossa az osztott földekről. „Csak egész bátran hogyha akarsz forradalmi állapotot, avagy vérfürdőt rendezni, akkor csak rugdald ki őket." — adja meg a választ/'

0 Ozora és Pincehely együttesen fellebbez a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz és a földművelésügyi miniszterhez. Ismét a nemzetgazdasági érdekre apellálnak a gyánti kérdésben. E mellett arra hivatkoznak, hogy „a törvény adta elsőbbségi jogokat megkerülve a dolog olyan képet mutat, mintha a juttatás a Gyánt gazdaság Némedihez való juttatása valami befolyások alatt állana." Ezután részletesen felsorolják, hogy szerintük kiket illet Gyánt. Először az ott élő cselédeket, másodszor Pincehelyt, harmadszor pedig Ozorát. Érdekes, hogy ezen a beadványon Ozora igénye már a harmadik helyen áll. Hangsúlyozzák, hogy Tolnanémedi követeléseit más irányban ki tudja elégíteni, különben is „idegen község idegen járásban fekszik." Elmondják, hogy Tolnanémedit többször hívták közös tárgyalásra, de mind ez ideig megtagadta a részvételt.''' így aztán felosztották a pusztát Tolnanémedi nélkül. Az ozoraiak hangsúlyozzák a beadványban, hogy ők a földreform megjelenésekor azonnal munkába fogtak, s nyomban kiosztották a földeket, nemcsak Ozorán, hanem az egész járás területén, és azokat részben már be is vetették, így bevetették Gyánt-gazdaságnak is egy részét. Vasárnap, azaz április 16-án pedig Tamásiban egy nagy járási ünnepély keretében Miklós István kiosztotta a birtokleveleket. A kérvény ezután Ozora helyzetét elemzi. A községben a hozzá becsatolt gazdasági cselédekkel együtt az igénylők száma eddig eléri a 700-at. „így Ozora község földigénylőinek Gyánt elvesztése esetén a járásban talált kiosztható földmennyiség 2500 holdat tesz ki. A másik birtokrészek melyeket igényelünk más vármegyékben és más járásokban felzszenek — írják a kérvényben —, amiből ismételten ki akarnak bennünket szorítani. Fel kell hívnunk az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy Ozora község a Tamási járás és Tolna vármegye legszegényebb községe. Népessége 5000 fő. a község tényleges 427