Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

„Gyárit gazdaságnak alkalmazottai az elsők, azért mert ott születtek, ott öre­gedtek meg, ott halnak meg. Másodszor Ozora, ennek a birtoknak a fele 10 év­vel ez előtt Ozoráé volt, ezt az áruló gazemberek egy jó vacsoráért eladták, teljesen ingyen, s Ozora határában fekszik az ozoraiak által igényelt terület, olyan értelemben, hogy határunk körülöleli, tehát az ember és Isten előtt Ozo~ rához tartozik, annál is inkább, mert a szóban forgó terület nélkül Ozorának 15 km-re kellene elmenni a földjét megművelni. Pincehelyieknek szintén kizáró­lagos joguk van hozzá, először, mint községhez Pincehelyhez tartozik, másod­szor enélkül nekik is 10 km-re kellene menniök földjeiket megművelni. Ami Tolnanémedit illeti, egy más járásban is fekszik, így adunk neki belőle 42 k. holdat, másodszor pedig a szociális szempontoknak teljesen megfelelve, utasít­tassék Némedi, hogy Vám és Simontornya gazdaságokból igényeljenek, azért mert ezen gazdaságokból teljes kielégítést nyerhetnek, a földek minősége első­rendű és a legtávolabb eső földjük sem lesz távolabb 6 km-nél."™ Időközben nemcsak a beadványok sokasodtak, hanem a három község között az ellentétek is éleződtek. A kimért földek cövekjeit a tolnanémediek kihajigálták, és helyette a sajátjukét verték le. A fenyegetések mind élesebbek és gyakoribbak lettek. Miklós István például a következőket írja Szabó János­nak: hallja, hogy a tolnanémedi elnök azt mondta, a gyánti juttatottakat ki­rugdossa az osztott földekről. „Csak egész bátran hogyha akarsz forradalmi álla­potot, avagy vérfürdőt rendezni, akkor csak rugdald ki őket." — adja meg a választ/' 0 Ozora és Pincehely együttesen fellebbez a Megyei Földbirtokrendező Ta­nácshoz, az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz és a földművelésügyi minisz­terhez. Ismét a nemzetgazdasági érdekre apellálnak a gyánti kérdésben. E mel­lett arra hivatkoznak, hogy „a törvény adta elsőbbségi jogokat megkerülve a dolog olyan képet mutat, mintha a juttatás a Gyánt gazdaság Némedihez való juttatása valami befolyások alatt állana." Ezután részletesen felsorolják, hogy szerintük kiket illet Gyánt. Először az ott élő cselédeket, másodszor Pincehelyt, harmadszor pedig Ozorát. Érdekes, hogy ezen a beadványon Ozora igénye már a harmadik helyen áll. Hangsúlyozzák, hogy Tolnanémedi követeléseit más irányban ki tudja elégíteni, különben is „idegen község idegen járásban fek­szik." Elmondják, hogy Tolnanémedit többször hívták közös tárgyalásra, de mind ez ideig megtagadta a részvételt.''' így aztán felosztották a pusztát Tolna­némedi nélkül. Az ozoraiak hangsúlyozzák a beadványban, hogy ők a földreform meg­jelenésekor azonnal munkába fogtak, s nyomban kiosztották a földeket, nem­csak Ozorán, hanem az egész járás területén, és azokat részben már be is ve­tették, így bevetették Gyánt-gazdaságnak is egy részét. Vasárnap, azaz április 16-án pedig Tamásiban egy nagy járási ünnepély keretében Miklós István kiosz­totta a birtokleveleket. A kérvény ezután Ozora helyzetét elemzi. A községben a hozzá becsa­tolt gazdasági cselédekkel együtt az igénylők száma eddig eléri a 700-at. „így Ozora község földigénylőinek Gyánt elvesztése esetén a járásban talált kiosztható földmennyiség 2500 holdat tesz ki. A másik birtokrészek melyeket igényelünk más vármegyékben és más járásokban felzszenek — írják a kér­vényben —, amiből ismételten ki akarnak bennünket szorítani. Fel kell hívnunk az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy Ozora község a Tamási járás és Tolna vármegye legszegényebb községe. Népessége 5000 fő. a község tényleges 427

Next

/
Oldalképek
Tartalom