Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Július 15-én még egy jegyzőkönyvet felvesz a Pálfai Községi Földigénylő Bizottság. A gyűlés során ugyanis tudomásukra jutott hogy a jegyzőkönyvvezetőjük amióta a Szociáldemokrata Párt megalakult, a bizottság által letárgyalt ügyeket közölte a párttal. „A bizottság a mai napon történt tárgyalásunk alkalmával figyelmeztette, hogy semmiféle letárgyalt ügyet a párttal ne közöljön és az idáig meglévő hivatalos iratokat adja elő átvizsgálás végett. Erre ő azt felelte, menjünk a demokrata párt irodájába, ott megtaláljuk." Az iratok valóban ott voltak, mire a Földigénylő Bizottság felmondott neki, azzal, hogy nincs szükség hírvivőre.

76 A Megyei Földbirtokrendező Tanács Czéh Józsefet küldte ki a helyszínre az ügyet kivizsgálni. Július 21-én a következőket foglalja írásba: „Megállapítom, hogy a jegyzőkönyvbe vett panaszoknak 20 százaléka jogos és orvoslást kíván, a többi 80 százalékban pedig méltányosságot." Czéh József 32 földigénylő ügyét vizsgálta felül, legtöbbnek még juttatott földet, illetve kicserélte a már kapott területüket. A panaszok meghallgatása után megállapítja, hogy „a Földigénylő Bizottság a juttatást nem sorshúzás útján végezte", ezért azt felfüggeszti. Ugyanakkor megbízza a fentiek elintézésével és az új bizottság megalakításáig az ügyek további vitelével.

77 A pálfai ügy nagy port vert fel, az újságban is visszhangja volt. „A pálfai földigénylő bizottságot szabálytalan működése miatt a megyei tanács feloszlatta — írja a Tolnamegyei Néplap. — Helyettük az igénylők újból választanak. Ugyanitt a nemzeti bizottság és a képviselőtestület a megalakult Szociáldemokrata Pártnak is helyt adva, újra alakult.""* Mi lett tulajdonképpen ennek a nagy viharnak az eredménye a földosztás szempontjából, azon kívül, hogy felkavarta a kedélyeket és hátráltatta a munkát? Lényegében semmi. Ezt bizonyítja a következő jegyzőkönyv: „Ez év tavaszán megalakult a Községi Földigénylő Bizottság. Pálfa község határát szétosztotta, de ezen szétosztás nem minden tekintetben hagyatott jóvá az ottani földigénylők között, s ezért a bizottságot lemondatták és új Földigénylő Bizottságot választottak. Az új Földigénylő Bizottság ki akarván egyenlíteni az ellentéteket új földosztást akart foganatosítani mégpedig oly módon, hogy az hamarosan cca. egy héten, tíz napon belül befejeződjék, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatokban fennakadás ne legyen." Ez azonban nem történt meg, mert újabb küldöttség kereste fel a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot. „A bejött küldöttség kijelenti, hogy a régi bizottság által foganatosított földosztással meg van elégedve, s kéri a Vármegyei Földbirtokrendező Tanácsot, hogy azt, úgy mind a kiosztás történt, hagyja jóvá, hogy az egyes igénylők az igényelt ingatlanaikon a mezőgazdasági munkálataikat folytathassák. Megvilágítja a megelégedést az is, hogy az új bizottság földosztási terve után a régi bizottság egy ívet bocsátott ki, hogy a földigénylők az új földosztást akarják-e. Erre a 338 földigénylő közül 272 az új földosztást nem akarta. Tehát a megjelent bizottság kérelme az, hogy a termelés folytonosságának biztosítása érdekében Pálfán új földosztás ne történjen, hanem a régi kiosztás alapján az egyes juttatottak minél előbb munkálkodhassanak kapott ingatlanaikon, hogy ezzel sem maguk, sem az ország kárt ne szenvedjen."

19 Pálfa község kérelmére a Megyei Földbirtokrendező Tanács hatálytalanította az augusztus 8-án elrendelt új földosztást, és az eredeti kiosztást teljes egészében jóváhagyta.

80 A pálfai eset csak egy kiragadott példa. Ezek a harcok tulajdonképpen az őszi választások után lángoltak fel igazán, amikor a kisgazdapárt frontális táma418