Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373
A lakosság részéről persze valamilyen szabotázs történhetett, bizonyítja ezt a dobolási szöveg folytatása: Aki a kifüggesztett plakátokból egyet is letép, statáriális bíróság elé kerül. 03 A Magyar Kommunista Párt budapesti központjából is jöttek küldöttek ellenőrizni a földosztás végrehajtásának menetét. Így nemcsak a helyi szervezetek kapcsolódtak be a munkába, a központ pedig nemcsak a rendelet végrehajtásának elindításánál segédkezett. Beregszászi Sándor, Mazányi József és Smitkó János, a budapesti központ kiküldöttei a tamási járásban ellenőrizték a földosztás menetét. Erről így tesznek jelentést: „A földosztó bizottságok a földigénylők összeírását, valamint a földosztást is már az ideérkezésünkkor legtöbb községben megkezdték. Tamási járás 16 községében a földigénylő bizottságok mindenhol megalakultak, a demokratikus pártokkal együttműködnek. 14 községben meg van alakulva a Magyar Kommunista Párt is.' ! " J Általában a kezdeti napokban a pártharcok a Községi Földigénylő Bizottságokon belül még nem bontakoztak ki. Érthető is, mert még a nemzeti függetlenségi fronton belül sem éleződtek ki a harcok, a háború még nem fejeződött be, az antifasiszta egységfrontot még éltette a fasiszta erők elleni harc. Még nem vetődött fel a kérdés: polgári demokratikus rend legyen-e. vagy a szocialista társadalom megvalósítása felé tegyenek lépéseket? Éppen ezért a földreform végrehajtásának kérdése sem jelentette még azt az ütközőpontot, amivé később, az őszi választások után vált. Az első földigénylő bizottságokban általában mindegyik, a községben megtalálható demokratikus párt képviseltette magát, ugyanazokkal az emberekkel, akik más pozíciókban is szerepei játszottak. Érthető is, hiszen ezek az emberek egyaránt vállaltak munkát a pártélefben, a nemzeti bizottságokban, a község ügyeinek intézésében, igy a nép bizalma legtöbbször őket tisztelte meg. Őket választották meg a Községi Földigénylő Bizottságok tagjainak is, hogy sorstársaik ügyét itt is jól képviseljék. Sokan ezek közül, még írni sem tudtak, csak egyet ismertek: az igazukat, azt, hogy az új világot maguknak építik. Éppen ezért jól kell építeniük. Ebben az időszakban megfigyelhető, hogy tulajdonképpen mindenki aktivizálódott, mindenki munkához látott, aki értelmesebb jövőt akart. Az új élet megteremtésének falusi vezetői általában azok lettek, akiknek már volt valamilyen forradalmi múltjuk, illetve a családjukban volt már ilyen hagyomány. Említettük már Miklós Istvánt, akinek a nagybátyja az 1905-ös arató- és cselédsztrájk egyik szervezője volt. Ö maga is kijárta a forradalom iskoláját. Az új élet megindulásánál, mint láttuk jelentős szerepet vállalt: körzeti párttitkárként szervezett, agitált a tamási járásban, Ozorán pedig a Nemzeti Bizottság elnöke, és a Községi Földigénylő Bizottság elnöke volt. Takács Györgynek szintén voltak családi emlékei 1905-ből. Öt a nyomor arra kényszerítette, hogy kivándoroljon Amerikába. Itt ismerkedett meg teljesen a szocialista eszmékkel, innen jelentkezett szintén önkéntesnek Spanyolországba. Amikor haza került, internálták. A felszabadulás után ő is szülőfalujában, Értényben kezdte meg az új élet megteremtését. A Kommunista Párt titkára, a Nemzeti Bizottság elnöke, a Községi Földigénylő Bizottság elnöke volt egy személyben. Természetesen az egyes Községi Földigénylő Bizottságok erősen tükrözték, hogy az illető községben melyik a legerősebb párt. 415
