Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Történt itt valami, ha már a pusztaiak is találékonyak. Párba, rendezik itt is a cselédteheneket, azzal szántanak, Gép van, csak az üzemanyag ígéret még. S a vetőmag? Ujabb hunyorítás. Elásták a konvenciót: abból adták össze családonkint."'

A „Állunk a fennsík országútján, széles körben. Feslő, halszájú csizmaorrok, patkolt vén sarkok huzigálják a porba, hogy hol legyen a falusiak új telepe, hol a pusztaiaké. Az út itt menjen: de nem, amott. Ez itt megmarad legelőnek, oda jó volna egy kút. A valóság — a legvüágrengetőbb, a legtörténelmibb is — mindig egyszerű. Állok a körben, s arra gondolok, ilyen természetes, ilyen kerecetlen szavaklcal — s tán ilyen keresetlen eszközökkel — folyt az az alpári földosztás is, Árpádéké, amelyből végül mégis Magyarország lett.""

2 Hát igen! Ez volt most is a nagy tét: végül is új Magyarország lesz-e. meg tudják-e teremteni az új életet? A KFB összetétele és a demokratikus pártok szerepe a bizottságokban Milyen volt a Községi Földigénylő Bizottság összetétele, kik voltak a bizottság tagjai? Az I. számú végrehajtási utasítás a következőket mondja ki: „Törekedni kell arra, hogy a bizottságban a földigénylőknek különböző csoportjai (gazdasági cselédek, földmunkások, törpebirtokosok, nagy családú kisbirtokosok nős fiúgyermekei), számarányuknak megfelelően legyenek képviselve."''' A bizottsági tagok megválasztásának módjára a következő utasítást adja a rendelkezés: „A földigénylő bizottság tagjainak a választása közfelkiáltással történik. Bizottsági tag az lesz, aki a jelen levő földigénylök által leadott szavazatokból a legtöbb szavazatot kapja."'

A A Magyar Kommunista Párt által kiadott Irányelvek a következő utasítást adja a párt tagjainak: „A falu demokratikus pártjaival, földmunkás helyi csoportjával előre meg kell beszélni, kik azok, akikben a földigénylők bíznak? A földigénylők gyűlésére előkészített listáival kell menni. Olyanokat kell a földigénylő bizottságokba beválasztani, akiket a falu népe ismer, mint harcos embereket. A bizottságokba ne csak gazdasági cselédek és mezőgazdasctgi munkások legyenek, hanem törpebirtokosok is, és feltétlenül olyan kisgazdák is, akik a földreformrendelet értelmében igényjogosultak."'"' A Megyei Földbirtokrendező Tanács a következőket teszi közzé a Tolnamegyei Néplap hasábjain április 1-én. „Nagyon sok múlik azon, hogyan választják meg a Községi Földigénylő Bizottság tagjait. Olyan emberek kerüljenek csak be, akik feltétlenül bírják társaik bizalmát és szeretetét. Ez egyszersmind elejét veszi a későbbi pletykák és vádaskodások egyrészének is. Itt van szükség a haladó politikai pártok, a Nemzeti Bizottságok közreműködésére, hogy a leg~ odavalóbb emberek jussanak be a bizottságba. Ezért a földigénylők egymás között a lehető legalaposabban tárgyalják meg a beválasztandók alkahnasságát. A bizottság gondoskodjék arról is, hogy minden igényjogosult idejekorán tudomást szerezzen a Földreform Rendeletről és azt néki alaposan magyarctzzák meg. Legalkalmasabb erre a célra az említeti népgyűlés."'' A bizottság tagjai tehát csak jogos földigénylők lehettek, ha nem ilyenek kerültek be a Községi Földigénylő Bizottságba, ezeket leváltották, kizárták. A Megyei Földbirtokrendező Tanács megállapítja, hogy Dunaföldváron a bizottságnak „a nem igényjogosult Kerék A.ndor is tagja, miért is elrendeli, hogy ne411