Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

Akkor már többen is szóltak. Egy órán belül megalakult a földigénylő bizottság, szétosztotta az űrlapokat, a törvény szövegét. — Igazságosak legyenek. Nagycsaládosoknak többet, s azt is vegyék figyelembe, melyik a jobb föld, melyik a rosszabb. A kastélyt rendelkezésükre bocsátom — mondtam a földigénylő bizottságnak. Pillanatok alatt beültek, intézkedtek, hívták az embereket, rendelkeztek karó, ölező, húzólánc felől. — Én meg körüljártam a pusztán. Megszólít egy férfi: — Olyan rossz cselédházban lakom, majdnem rámdül. Van a kastély oldalában egy kis lakás, megkaphatnám-e? — Tud hallgatni? — Tudok. — Akkor rögtön fogja, amije van és költözzön bele. — Egy óra nem telt bele, a teljes kastélyt elfoglalták azok a cselédek, akik addig a legrosszabb körülmények között laktak."

32 Kitűnően nyomon tudjuk itt kísérni, hogy az adott pillanatban, hogyan zajlott le az emberek történelmi eszmélése. Az évszázadok alatt szolgaságra gyötört pusztaiak, hogyan szabadultak meg a tekintélytisztelettől, és a félelemtől. Kardos László így folytatja a visszaemlékezést: „— Megkérdeztem a gyerekeket: — Tudtok-e énekelni? — Tudunk. — Együtt énekeltünk néhány népdalt. -— Hát szavalni tud-e valaki? — Egy kisleányra, mutattak. — Van-e valakinek Petőfi-könyve? — Volt a pusztán. — Olvasd föl azt a verset, jó hangosan — mondtam a kislánynak. — Még egyszer, jól van. Te most ezt a verset gyakorold egész nap, egész este. Ti meg ezeket az énekeket. Holnap délben aztán elénekeljük, együtt, te meg elmondod a verset. Petőfi-vers volt: Szabad a magyar nép, szabad valahára."

33 Másnap, április 3-án megvolt az ünnepélyes földosztás Fürgéden, a kislány elszavalta a verset. A Tolnamegyei Néplap a fürgedi földosztásról a következőket írta: „Ozorán április 3-án méltó ünnepség keretében indult meg a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló kormányrendelet végrehajtása. Férfiak és nők, valamint az ifjúság tagjaiból mintegy 3000 főnyi tömeg gyűlt össze és Miklós István lendületes beszédének hatása alatt megesküdött a nekik juttatott föld örök időre való megvédésére. Az ünnepség díszes felvonulással végződött."

3

'' Miklós István beszéde annyira lendületes volt, illetve a hangulat annyira felforrósodott, hogy amikor az egyik tamási mérnök a kiméréssel kapcsolatban akadékoskodni kezdett „a lelkes parasztság bolseviki módra rendreutasította, alaposan helybenhagyta."^ Kardos László megbízta Miklós Istvánt, hogy a tamási járásban mindenütt segédkezzen a föld kiosztásánál, szervezze meg azt. Miklós rendkívül szuggesztív egyéniség volt. Illyés Gyula a szakályi ünnepélyes földosztás alkalmával látta Miklós Istvánt beszélni. így örökíti meg szónoki képességét, a tömegre tett hatását. „Miklós is szót kért, az ozorai. Fültanúi lehettünk, mi azoknak a be408