Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

nép földhöz juttatásáról szóló rendelet végrehajtására. Közli, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600 1945. M. E. sz. alatt rendeletet bocsátott ki, mely a Magyar Közlöny 10. számában jelent meg. Mivel a közlönyt a hivatal csak egy példányban kapta meg, ezért rögtön intézkedett, hogy ezt a szekszárdi Molnár Nyomda sokszorosítsa. Az így készült sokszorosításból minden községbe 4—4 példányt küld ki. A földreformrendelettel kapcsolatban a következő utasítást adja a községeknek: „Felhívom tehát, hogy minden más munkát félretéve hivatalát teljesen a rendelet végrehajtásának gyors szolgálatára állítsa."

20 A következőképpen indokolja ezt az utasítást: „Bár a rendeletben nincs arról intézkedés, hogy a közigazgatási hatóságoknak is részt kell venni annak végrehajtásában, mindazonáltal a végrehajtás megindítása, a továbbiakban pedig a rendelet végrehajtásában való segédkezés elsőrendű fontosságú közigazgatási feladatot képez.'™ A Dunántúlon figyelhetjük meg azt a jelenséget, hogy a földosztás végrehajtását közigazgatási mederbe akarták terelni. Ez azonban nem kizárólag helyi kezdeményezés volt. A belügyminiszter ugyanis március 24-én a következő körrendeletet adta ki, melyet a törvényhatóságok első tisztviselőinek küldött meg: „Felhívom Alispán, Polgármester urat, hogy a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. M. E. sz. r. végrehajtására kijelölt szerveket (az Országos Földbirtokrendező Tanácsot, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot, a Községi Földigénylő Bizottságokat) valamint a földreform lebonyolításában résztvevő minden kiküldöttet, járművet és magukat az érdekelt földigénylőket a legmesszebbmenőén támogassa minden szükséges segítséggel lássa el és alárendelt hatóságait hasonló eljárásra utasítsa."

22 Természetesen a belügyminiszteri körrendelet csak a földreformrendelet végrehajtásában részt vevő szervek támogatására hívja fel a figyelmet, de sok helyen úgy értelmezték ezt, hogy a segítség a beavatkozást jelenti. A másik ok, amiért a földreform megkezdésében a közigazgatás ilyen jelentős szerepet vállalt az volt, hogy az új demokratikus szervek és pártok még csak kiépülőben voltak. A központi járás főszolgabírója a végrehajtással kapcsolatban külön felhívja a figyelmet a rendelet 48. szakaszára. Részletesen ismerteti ez alapján, hogyan kell a Községi Földigénylő Bizottságokat megalakítani. Felhívja a figyelmet, sürgősen tegyék a községben közhírré a földigénylés lehetőségét, úgy, hogy legfeljebb három nap alatt mindenki jelentkezzék. A harmadik nap után lehetőleg még aznap estére, de legkésőbb másnap reggelre a földigénylőket hívják össze, akik ekkor a rendeletnek megfelelően megválasztják a Községi Földigénylő Bizottságot.

23 A főszolgabíró pontosan megjelöli a körlevélben a Községi Földigénylő Bizottságok feladatát a 600-as rendelet alapján: „a jelentkezett földigénylők igényjogosultságának elbírálása és az igényjogosultak nyilvántartásba vétele, a község határában levő elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtok összeírása." Ezután felosztási tervet készítenek és közreműködnek a földbirtok felosztásában. Végül az egyes községi elöljáróságoknak a következő utasítást adja még a főszolgabírói rendelkezés: Miután a bizottságokat megalakították tulajdonképpen a rendelet végrehajtását elindították. A további feladatok elvégzése a Községi Földigénylő Bizottságok feladatát képezi. Tagjai azonban „sok esetben nem rendelkeznek olyan írási készséggel, hogy írásbeli tennivalóikat gyorsan el tudják végezni, ezért felhívom, ha a községi földigénylő bizottság az írásbeli teendők elvégzésére a községi elöljáróságtól egy vagy több munkaerőt igényel, azt 398