Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

adni. A juttatott ingatlant részükre ki kell mérni és birtokbahelyezésükkel egyidejűleg az erről szóló okiratot ki kell adni."

32 A 600-as rendelet pontosan meghatározza, hogy kik kapják elsősorban a földet. „A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok létesítésére földhöz juttatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások — birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok és olyan nagycsaládú kisbirtokosok nős fiúgyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 5 kat. holdnál nem több"™ Elsősorban tehát a gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok érdekeit szolgálta a rendelet, azaz a szegényparasztság számára született. „Előnyben részesítendő igényjogosult: 1. aki a Németország elleni harcban kiváló érdemeket szerzett, elesett vagy megrokkant; aki a reakció és fasizmus elleni belső ellenállásban tevékeny részt vett és ennek során halál-, szabadságvesztésbüntetést, internálást szenvedett. Az ebben a pontban meghatározott igény jogosultság átszáll a kivégzettnek, vagy elhaltnak házastársára, vagy gyermekeire, ezek nemlétében szüleire; 2. aki az 1945. évi gazdasági munkák során munkájával példaadó módon előljárt; 3. akinek 3, vagy ennél több háztartásában élő gyermeke van." „Egyenlő feltételek mellett előnyben részesül az a kishaszonbérlő, aki a felosztásra kerülő ingatlanrészen már 1944-ben gazdálkodott."

3

'' Pontosan meghatározza a juttatott föld nagyságát is a 600-as rendelet. „Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földmívelő család a maga erejével meg tud mívelni. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a felosztásra kerülő birtok fekvését, minőségét és mívelési ágát."

35 „Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat, kert és szőlő együttvéve 3 kat. holdat nem haladhat meg."

% A rendelet figyelembe vette a parasztság minden rétegének az érdekeit: a juttatás elsősorban a nincstelenek érdekében történt, de a kis- és középparasztságot is a rendelet mellé állította azzal, hogy a törpebirtokosoknak és a nagycsaládú kisbirtokosok nős fiúgyermekeinek is földet helyez kilátásba. A nagyparasztság érdekeit a rendelet azzal védte, hogy a meghagyást a parasztbirtokra 200 holdban mondta ki. Az adott történelmi helyzetben feltétlenül ezt az utat kellett választani, mert végzetessé válhatott volna az egyes paraszti rétegek szembeállítása. Szükséges volt a nemzeti függetlenségi egységfront fenntartása. A 600-as rendelet a nemzetgazdasági érdekeket is szem előtt tartotta. Az erdőket és az állami mintagazdaságokat állami kezelésben hagyta. Szintén nemzetgazdasági érdeket szolgált a következő rendelkezés is: „Amennyiben a földhözjuttatott földjének megmívelését két gazdasági éven belül elhanyagolja, vagy indokolatlanul elmulasztja s ezáltal az ország gazdasági érdekeit is veszélyezteti, a községi földigénylő bizottság kétharmad szótöbbséggel hozott véleményes javaslatára az Országos Földbirtokrendező Tanács a juttatott ingatlant elveheti és másnak adhatja."

37 A földreformrendelet kimondja, hogy egyrészt a földhözjuttatottaknak megváltási árat kell fizetniük a földért, másrészt a megváltás alá eső birtokok tulajdonosainak kártalanítást adnak. Ezt azonban az állam végzi. „A földhözjuttatottak által fizetett megváltási összegből földbirtokrendező alap létesül, melyből az állam teherbíróképessége szerint kártalanítja a megváltást szenvedőket. A földbirtokrendező alapot a földmívelésügyi miniszter által létesítendő vagy kijelölendő szerv kezeli."

?s A politikai erőviszonyok nem engedték meg, 39J