Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5

felszerelésükkel csak itt nyerhettek egérutat és vonulhattak vissza a Sió északi partjára, majd onnan a Margit-vonal mögé. A gyűrűben találjuk: Miszla, Udvari, Gyönk, Varsád, Szakadat, Keszőhidegkút, Regöly, Pari, Gyulaj és Diósberény községeket. A bekerített térség községeinek felszabadítására december 3-án és 4-én került sor. Az északi bekerítő akcióval egyidejűleg — december 2-án — a gyűrű déli részén is előretörtek a szovjet egységek és felszabadították Szakály, Szárazd és Kalaznó községeket. December 3-án a bekerített községek közül felszabadult Szakadat, Udvari, Miszla, Keszőhidegkút és Regöly. A gyűrű északi részén levő erők előretörve ezen a napon felszabadították az Űjireg—Iregszemcse—Felsőnyék—Ozora—Pincehely térségét, valamint Pálfát. December 4-én a gyűrűbe zárt községek — Gyulaj, Pari, Diósberény, Varsád— felszabadultak, s ezzel a szovjet csapatok befejezték a gyűrű felszámolását, északon pedig a németek kénytelenek voltak feladni Tolnanémedit és Bikácsot. A 31. gárdahadtest december első napjaiban, átkelve a Dunán sikeresen tört előre és a parancsnak megfelelően 4-én estére elfoglalta a Baracs—Cece terepszakaszt.

127 December 5-én szabadult fel Kisszékely. December 6-án — a hadi jelentések adatai szerint — felszabadult Simontornya is, s ezzel befejeződött Tolna megye felszabadítása.

128 * A közölt időpontokkal kapcsolatban szükséges néhány megjegyzést tenni, mert Tolna megye sok községének felszabadítására gyakran két dátumot is találunk. Olykor az is előfordul, hogy három különböző forrás három különböző napot jelöl meg a felszabadulás dátumaként. Miként lehetséges ez? Hiteles korabeli források a hadi jelentések. A jelentésekben dátum szerint találhatók meg a községek, városok, települések felszabadulásának időpontjai. De tudni kell, hogy a szovjet hadi jelentések nem tartalmazzák valamennyi felszabadított község, város névjegyzékét és általában csak akkor adtak hírt egyegy terület felszabadításáról, amikor az már szilárdan a szovjet csapatok kezén volt. így például Szekszárd felszabadításáról csak a december 2-i hadi jelentés

129 tesz említést — pedig a front ekkor már 50—80 km távolságban volt. Megyénk lakossága általában nem a hadi jelentések szerint tartja számon a felszabadulás napját, hanem sokkal közelebb hozza azt a hadieseményekhez. De még így is igen gyakori, hogy két egymást követő napot tartanak számon az emberek: vannak, akik már akkor felszabadultnak tekintik községüket, amikor a fasiszta seregek kénytelenek voltak kiüríteni a térséget és oda többé már nem térhettek vissza.

130 (E nézetnek jogosultságát az adja, hogy voltak községek, amelyekbe csak karácsony táján érkeztek szovjet csapatok. Köztudott, ekkor már a Margit-vonal ostromát fejezték be azok a csapatok, amelyek Tolna megyét felszabadították. Nyilvánvalóan e községek felszabadulásának napja nem lehet azonos a szovjet csapatok helyszínre érkezésével.) Mások úgy vélekednek, hogy a terület csak akkor szabadult fel, amikor az adott községbe, városba a szovjet csapatok előőrsei megérkeztek. A fenti variációk eredményeként Szekszárd felszabadulására vonatkozóan három időpont ismeretes a megyeszékhely lakossága előtt: a) 1944. november 29-én a késő esti órákban Szekszárd körülzárása befejeződött, a város területéről — néhány elszórtan visszamaradt fasiszta töredék36