Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

bundosok elnyerik árulásuk méltó büntetését, éppen ezek a hűségesnek maradt németek köszönhetnek legtöbbet Perczel Bélának. Tolnavármegye megrendült lélekkel kíséri hű fiát sírjához."

22 Történelmi fordulat Tolna megyében 1944—1945 Tanulmányunk címét választottuk ez utolsó, összefoglaló fejezetünk címéül is. 1944. március 19-től 1945. közepéig Magyarország történelmének második nagy fordulata ment végbe. 1848—-1849-ben a polgári demokratikus forradalom és a szabadságharc lezárta hazánk történetének feudális korszakát, s megnyitotta az utat a magasabb fejlődési fok: a kapitalizmus felé. Az ország 1944—1945-ben hasonlóan korszakalkotó fordulatot élt át: az imperializmus legvéresebb változatának, a fasizmusnak felszámolásával megindult a szocializmus építését előkészítő népi demokrácia útján. Ennek az időszaknak eseményeit, összefüggéseit igyekeztünk Tolna megyei vonatkozásban feltárni. Az ország német megszállása a megye lakosságában kétféle hatást váltott ki: Ennek mintegy 26 százaléka német anyanyelvű, ezen belül 22 százaléka német nemzetiségű volt. Többségük a hitlerista hadak megjelenését, a fasiszta uralmat, már korábban túlfűtött nacionalizmusból, beléjük nevelt sovinizmusból lelkesedéssel fogadta, a leigázóknak helyi bázist jelentett. A megyei lakosság mintegy 75 százalékát kitevő magyarság meglepetéssel — elenyésző kisebbséget nem tekintve, de feltételezve — megdöbbenéssel vette tudomásul az ország szuverenitásának megdöntését. Éppen mert a megszállás lehetősége, vagy veszélye csak a legfelsőbb körök kiválasztottjai előtt ismeretes, ők ezzel a veszéllyel reálisan nem számoltak, a meglepetés és megdöbbenés tehetetlenséggel párosult — ez országos jelenség volt. A megszállás következményei: a német haderő, volksbundosok által támogatott első napi brutalitásai a hivatalos szervek tiltakozását is kiváltották. A Sztójay-kormány rendeletei fellebbentették a fátylat a kormány további terveiről. A parancsuralmi rendszer teljes kiépítése, a vezérelv alkalmazása, a közigazgatásnak a csendőrségre támaszkodó militarizálása a megszállás első óráinak legborúsabb elképzeléseit is túlszárnyalták. A baloldaliak elleni hajtóvadászat, a fajüldöző jellegű intézkedések és azok végrehajtásának módja a józanul gondolkozó és érző lakosság megdöbbenését csak mélyítette, és az SS, valamint a csendőrség által végrehajtott akciók megyénkben a volksbundosokat kivéve, a rendeletekben megszabott kereteken túli támogatást nem kaptak. A kezdeti tehetetlenséget a reális, egyben tragikus tények felismerése kapcsán az elnyomással szemben, eredményükben ugyan nem jelentős ellenakciók váltották fel. Megerősödött és bátrabbá vált a svábságon belül a „Hűséggel a hazához" mozgalom, a németbarát kormányokkal ellenzéket képező polgári pártok, a kisgazdapárt és a szociáldemokraták között egységakció kezdett kialakulni, ehhez csatlakoztak a legitimisták és más kisebb frakciók. A Békepárt — amíg tehette — tervszerűen és céltudatos taktikával részt vett a népfront jellegű összefogásban. Határozottabb és bátrabb, a fegyveres ellenállást is előkészítő csoportok alakultak. Ezekben részt vettek a szabadságukban nem korlátozott baloldaliak, a faj üldözéssel közelebbről érintett rétegek. Bővült ez az összefogás olyanokkal, akik a fasizmus módszereinek megismerése, a meg329