Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

tatója a szakszervezetekkel kapcsolatos kérdésekről mindinkább segítette a moz­galomnak a megyei szakszervezeti tanács irányítása alá helyezését, az egységes alapokon nyugvó munka biztosítását, úgy. ahogy a párt határozata azt megszabta. Az ifjúság demokratikus szervezése szintén a központi kérdések közé tar­tozott. A felszabadulás előtt — megyei viszonylatban, ahol egyetem és főiskola nem működött — a leventeintézmény volt, mely a férfi ifjúságot az állam, a hadviselés, és a nacionalizmus érdekében összefogta. Ennek társadalommozgó­sító szerepét erősen lecsökkentette kötelező volta, a kimaradást büntetéssel szankcionálták. A többi ifjúsági egyesület, tömörülés, beleértve a cserkész­mozgalmat is, általában a lelkészek és a tanárok, pedagógusok kezében volt. Hasonlóan a nők társadalmi, politikai szervezése a kiváltságos osztályok klubjain s az egyházak egyesületein és különböző jótékonynak nevezett, való­jában inkább szórakoztató jellegű csoportosulásain alapult. Az MKP májusi ér­tekezletének határozata ezzel a két kérdéssel is foglalkozik. „Az ifjúság és a nők demokratikus szellemmel való óMtatása olyan feladat, melyet csak akkor tudunk gyorsan és tartósan megoldani, ha a Nemzeti Függetlenségi Front pártjai közö­sen vállalják. Az országos pártértekezlet helyesli, hogy a Magyar Kommunista Párt nem alkotott külön kommunista ifjúsági és női szervezetet, hanem a Ma­gyar Demokratikus Ffjúsági Szövetséget és a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetségét támogatja." A pártvezetőség ezért hasson oda, hogy a kommunisták teljes erővel segítsék úgy az ifjúság, mint a nők egységes, demokratikus szer­vezetét. 59 A MADISZ-szervezetek korán alakultak meg megyénkben, első lépéseik­hez mind a nemzeti bizottságoktól és képviselőtestületektől a támogatást meg­kapták, ezekre példákat már korábban ismertettünk. A főispán utasítására kapta meg a kisszékelyi szervezet a volt leventeotthont. 0 '' Ozorán nem éppen békés körülmények között a Kalot és a leányegyiet helyiségét biztosították a fiatalok részére. 62 A fiatalok igényelték a MADISZ-t, bizonyítja a rendkívül élénk tevé­kenységük. Május 20-án pünkösd vasárnapján alakult meg a tamási csoport, mindjárt tánccal kötötték egybe az alakulást. Erre két falragaszt is nyomtattak. A pincehelyi szervezet már korábban megalakult, pünkösdkor kétnapos majá­lisra hívta a község apraját-nagyját. 63 A dombóváriak már április 8-án zászlót bontottak, június 28-án előadássorozatot kezdtek. A Tolna megyei és szekszárdi szervezet június 10-én avatta fel otthonát egész napos műsorral, ekkor rendezték meg Tamásiban is az ifjúsági napot. A szekszárdiak tánciskolát szerveztek és igen okosan megfogalmazott falragaszokkal hirdették programjukat, „Csak egy pártokon felülálló egységes tömegszervezet képes az ifjúság nagy tömegeit demokratikus szellemben átnevelni" hirdeti az egyik piakát. A másik felteszi a kérdést: mi jobb: összefogással demokratikus szellemmel átitatni az ifjúságot, vagy az ifjúság egy töredékét pártifjúsági mozgalmak keretében csak pártszem­pontból és szűklátókörűvé nevelni? A válasz: „Jöjj hozzánk a Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség szekszárdi szervezetébe." b " Az ifjúság harcossá vált hamarosan. Májusban a szekszárdi újság szóvá tette, hogy a városban van még Mussolini utca/" A képviselőtestület ugyan tárgyalt az utcaelnevezésekről, de ez a fiatalságot nem nyugtatta meg. A MADISZ eltávolította az utcatáblákat és kérte, hogy az utcát a város nagy szü­löttjéről, Babits Mihályról nevezzék el." A MADISZ aktív jellegű tevékenysé­gére mutat, a bonyhádi szervezet a képviselőtestülettől kérte, hogy a használa­303

Next

/
Oldalképek
Tartalom