Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
bácskai és déldunántúli SS-t adott a Budapest tönkretételét eredményező kilátástalan harchoz. Kijelentette, hogy a korlátozó intézkedések, a párt következetes politikája nem a német nemzet ellen, hanem a német és magyar fasiszták ellen irányul. Az ifjúság problémáival kapcsolatban a párt feladatává tette a MADISZ megerősítését, az egész ifjúságnak ide történő tömörítését, hogy a fiatalság egységét biztosítani lehessen a széthúzó erőkkel szemben. A gazdasági kérdésekről szólva elsősorban az ipari létesítmények működésének biztosítását hangsúlyozta. Jelen volt ezen az ülésen Kossá István is, aki egyaránt beszélt párt- és szakszervezeti problémákról. Ez utóbbiaknál kiemelte a földműves lakosság érdekképviseleti szervben való tömörítését, ehhez hasonlóan figyelmeztetett, hogy a pártnak nagy szerepe van az értelmiségnek a szakszervezetbe történő bekapcsolásában, beszélt a kollektív szerződések bevezetéséről, kihangsúlyozta ennek politikai és gazdasági jelentőségét. A gyűlés rendkívül aktív volt, a hozzászólók a megye minden részét képviselték és mint az újság megjegyzi, új problémák ismertetésével keltettek feltűnést. 27 Az újságok szűkre szabott terjedelme kizárta azt, hogy a vidéki pártgyűlésekről, az ott elhangzott s általában a párt megyei vezetői részéről elmondott beszédek tartalmáról értesüléseket szerezhessünk. Egy-két jel azonban arra mutat, hogy nemcsak a pártszervezés, hanem a párt tekintélyének megalapozása is rendkívül jó úton haladt és mind több követőt talált. Erre igen jellemző, hogy nemcsak Szekszárdon hangzott fel május elsején az Internacionálé. A bátaszéki május 1-i ünnepségről — mely itt is az istentisztelettel kezdődött — a következőket írta az újság: „Az ünnepség folyamán felszólalt Balankov kapitány és Timosenko hadnagy, mindketten a Vörös Hadsereg és a szovjet nép üdvözletét tolmácsolták a gyűlés résztvevőinek. Ezután Bátaszéken először felhangzott az Internacionálé. Lelkesen, szívvel-lélekkel vezényelte Gaszner István a polgári iskola énekkarát. A szép felemelő érzésért, melyet az Internacionálé magasztos hangjai ébresztettek a közönségben, Thész Márton, a bátaszéki Kommunista Párt titkára mondott néhány keresetlen szóban köszönetet és ízléses virágcsokorral fejezte ki az énnékarnak pártja háláját." 23 Ügy véljük, ez az igazán helyi jellegű, egyszerű, de annál sokatmondóbb leírás hűen jellemzi a párt jelentőségének növekedését, a kommunista eszmék befogadásának spontaneitását és a közhangulat fokozatos átalakulását. Egy másik — szintén apró — jel hasonlóan mutatta a pártszervezetek erősödését, szervező tevékenységét. A május 1-i ünnepséget általában mindenütt a Függetlenségi Front, vagy a nemzeti bizottságok égisze alatt rendezték. Dunaföldváron azonban a Kommunista Párt. a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége és a Demokratikus Ifjúsági Szövetség adta ki az ünneplésre szóló és igen szellemesen megfogalmazott felragaszt. 30 Itt tehát a párt már nemcsak, hogy megszervezte a nőket és a fiatalságot, hanem már megteremtette az aktív, eredményes közös munkát. „Gyere el Te is, hogy vendég is legyen elég." Talán ennél frappánsabban nem lehetett az akkor még elég nagy létszámú, bizonytalan állásfoglalású közönség érdeklődését felkelteni. A következő mondat is kitűnően jellemezte a szervezők jó taktikáját: „Minden munkást vár..." és felsorolja a rendező szervek neveit. Ezek szerint a munkásokat elvárták, a község egyéb lakosságát meghívták, hogy „vendég is legyen". A kommunista párt felhasznált minden eszközt, hogy nemcsak politikai programját ismertesse, hanem minél szélesebb körben kapcsolatot létesítsen az emberekkel. Az újság 294