Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Iában jómódú német családokból került ki, a polgárosodási folyamat sokkal szélesebb rétegeket érintett, mint másutt. A munkásság jórésze személyében is, de családjában csaknem kizárólag „kétlaki", így mind a mezőgazdasági, mind pedig az ipari-kereskedelmi tevékenység által anyagilag érdekelt volt. E viszonyokat még jobban elmélyítette a házasságkötésekkel összefonódott érdekek jelentkezése. A községnek ezt a jellegzetes arculatát későbbi hónapokban két tényező megváltoztatja: a német kitelepítés és székelyek betelepítése. Az alakuló ülést még egy mozzanat teszi jellemzővé. Mint írtuk, a nemzeti bizottság megalakulásakor a kisgazdapárt hivatalosan nem jelentette be működését, így helyét a szakszervezet foglalta el, s a bizottság úgy döntött, hogy a befogadás tekintetében a főispán állásfoglalásához tartja magát. Annak ellenére, hogy a nemzeti bizottságban még ebben az időben a kisgazdapártiak nem vehettek részt, a képviselőtestületben azonban már elfoglalhatták helyüket.

26 A nemzeti bizottságok által újjáválasztott képviselőtestületek összetétele a legkülönbözőbb megoldásokat mutatja. Sok község volt, ahol egy párt alakult meg, itt egy pártból állt a testület. Jellemző a kurdi példa, ahol az április 17-i megalakulás idején az önkormányzat egyedül a kisgazdapártból jött létre.

27 Gyula jon a kisgazdapárt és az SZDP működött a megalakuláskor, az előbbi 43, az utóbbi 1 taggal vett részt a testületben.

28 Nagymányokon a szakszervezet 5, a kisgazdapárt 4, az MKP és az SZDP 2—2, a parasztpárt 1 taggal szerepelt.

29 Bátán 11 kisgazdapárti, 9 SZDP, 7 MKP és 5 érdekképviseleti tag alkotta a községi parlamentet.

30 Ezt az összetételt vita előzte meg, mert eredetileg a nemzeti bizottság a testületet 10—10 MKP és SZDP, valamint 12 kisgazdapártiból alakította meg. Az alakuló ülésen azonban a kisgazdapárt tiltakozott az összeállítás ellen, mivel szerintük a párt a lakosság 80 százalékát képviseli. A testület nem mondta ki határozatban megalakulását, hanem anélkül oszlott fel.

31 A vita eredményeképpen alakult ki egy hét múlva a második összetétel. Nagyszokolyban szintén szakadás történt a létszámarány alapján megállapított összetétel miatt és a testület megalakításának vitájából az MKP és az SZDP távolmaradt.

32 Kétyen 15 kisgazda, 7 parasztpárti, 3 kommunista, 1 szakszervezeti, valamint 2 párton kívüli tagból (egy orvos és egy evangélikus lelkész) alakult meg a testület. Az elöljáróság 7 tagja közül 2 parasztpárti, a többi kisgazda.

33 Érdekes, hogy a nemzeti bizottság ezt az összetételt június 20-án, tehát jóval az 1030-as rendelet életbe lépése után állapította meg és mikor a pártállást is tartalmazó teljes névsort a járási főjegyzőnek megküldték, az nem kifogásolta a pártonkívüliek részvételét. Ugyanebben az időben viszont a nagykónyi nemzeti bizottságban vita kerekedett két pártonkívüli, egy esperes és egy tanító tagsága miatt. A kérdést szavazásra tették fel, egyenlő szavazatok következtében az ügy lekerült a napirendről.

34 Több helyen külön foglalkoztak a jegyző, illetve a bíró személyével. Nagymányokon — mint hivatkoztunk már rá — a német időben áthelyezett Gáthy Ferenc főjegyző visszahelyezését kérték, s ez meg is történt.

33 Szálka község örömmel fogadta az alispán által visszahelyezett Arató Jakab körjegyzőt, akit volksbundellenes magatartása miatt a magyarlakosú Sióagárd községbe helyeztek át.

3G Ugyanakkor a községek egymásután fejezték ki bizalmatlanságukat azok iránt a jegyzők iránt, akik a nehéz időkben elhagyták helyüket. Tamásiban mind a nemzeti bizottság, mind pedig a képviselőtestület elzárkózott a Budapestre távozott volt főjegyző visszafogadásától és az eddig h. jegyzőt választotta meg főjegyzővé.

37 Ugyanígy igen sok községben a régi jegyző helyére a behelyettesített jegyzőket választották meg. További lépés az volt, amikor az 272