Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

virilisták (legtöbb adót fizetők) tagsági előjogát a rendelet megsemmisítette, anélkül, hogy erről külön szólna. Ugyanakkor a virilisták, mint párttagok, vagy érdekképviseletek küldötteiként bekerülhettek az önkormányzatba. A szabályozás megállapítja, az újjáalakított testületek a régiek jogaiba lépnek, majd így folytatja: „A mai rendkívüli helyzetben azonban ezen túlmenően is gyakorolni kell önkormányzati jogaikat."

2 Ezek közül megjelölte a rendelet a megürült állásoknak választások útján történő ideiglenes betöltését, valamint megyei szinten a közigazgatási bizottságok megalakítását. A rendelet közigazgatási vonalon csak annyiban szabályozta az önkormányzatok működését, hogy a nemzeti bizottságokkal, valamint a főispánnal összhangra kell törekedni. Ezzel a kitétellel tulajdonképpen most az önkormányzat oldaláról fejezi ki azt a szándékot, hogy a nemzeti bizottságok viszont „ ... maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe."

3 E szabályozás alapján, mint láttuk, ilyen vagy olyan formában a nemzeti bizottságok név szerint állapították meg a képviselőtestület összetételét a pártok és egyéb szervek javaslatai alapján. Az 1030-as rendelet alapvetően más szabályozást hozott és a nemzeti bizottságra csak a pártok és szakszervezet számarányának megállapítását bízta, ezen belül a pártok maguk határozzák meg, hogy személy szerint kit delegálnak. Alapvető ez a változtatás és voltaképpen jogos, hiszen minden önkormányzati szervnél működött igazolóválasztmány, amely arra volt hivatott éppen, hogy a kiküldések törvényessége felett őrködjék. Azt is kimondta az új szabályozás, hogy más címen, mint párt-, vagy szakszervezeti képviselet, tagot a testületekbe kiküldeni nem lehet, így a párton kívüli és nem szervezett személyek tagsági lehetőségét kizárta. További szigorító rendelkezés, hogy a nem e rendelet alapján, vagy szellemében alakított testületek feloszlatásának lehetőségét biztosította a belügyminiszter részére. Részletesen szabályozta ez a rendelet az önkormányzati állások betöltésének módját, intézkedett az eltávozott; az eltávozott, de visszatért; az átmeneti időszakban választott, vagy kinevezett alkalmazottakkal kapcsolatos eljárásról. Ebből kiemeljük, hogy kötelező új választást rendelt el az alispáni, a járási főjegyzői (eddig főszolgabírói), polgármesteri, községi bírói és jegyzői állásokra.

4 Miben jelentett újat e második szabályozás? Elsősorban abban, hogy kimondta: Az új testületek megalakulásával a nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnik.

5 E rendelkezés nemcsak abban a tekintetben jelentős, hogy nyílt szóval elzárta a nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenységét, mely magában foglalja a kinevezések, választások körüli politikai állásfoglalást is, hanem elismerte, hogy a 14-es rendelet intencióival szemben a nemzeti bizottságok eddig közigazgatási tevékenységet is végeztek. Ezzel párhuzamosan a rendelet visszaállította az önkormányzatok korábbi hierarchiáját, a községi önkormányzatnak a megyei önkormányzattól való függését, lényeges határozatainak felsőbb jóváhagyásra való felterjesztését és minden egyéb rendelkezést, mely a kapitalista önkormányzatra jellemző volt. Pozitívum a régi önkormányzattal szemben csupán a legtöbb adót fizetők ilyen jogon való száműzése jelentett, de ezt a kérdést már a 14-es rendelet megoldotta. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek előrebocsátani, hogy az új képviselőtestületek működésének helyes értékeléséhez lássuk azt az alapot, mely egyáltalán tevékenységüket megszabta. A továbbiakban pedig csak azokra a vonatkozásokra térünk ki, melyek jellemzően túlmentek a hagyományos határokon, vagy olyan életviszonyokat szabályoztak, melyek vagy általában nem tartoztak a testületek hatáskörébe, vagy pedig a szabályozás módja mutat a fejlő268