Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

virilisták (legtöbb adót fizetők) tagsági előjogát a rendelet megsemmisítette, anélkül, hogy erről külön szólna. Ugyanakkor a virilisták, mint párttagok, vagy érdekképviseletek küldötteiként bekerülhettek az önkormányzatba. A szabályo­zás megállapítja, az újjáalakított testületek a régiek jogaiba lépnek, majd így folytatja: „A mai rendkívüli helyzetben azonban ezen túlmenően is gyakorolni kell önkormányzati jogaikat." 2 Ezek közül megjelölte a rendelet a megürült állá­soknak választások útján történő ideiglenes betöltését, valamint megyei szinten a közigazgatási bizottságok megalakítását. A rendelet közigazgatási vonalon csak annyiban szabályozta az önkormányzatok működését, hogy a nemzeti bi­zottságokkal, valamint a főispánnal összhangra kell törekedni. Ezzel a kitétellel tulajdonképpen most az önkormányzat oldaláról fejezi ki azt a szándékot, hogy a nemzeti bizottságok viszont „ ... maguk ne illeszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe." 3 E szabályozás alapján, mint láttuk, ilyen vagy olyan formában a nemzeti bizottságok név szerint állapították meg a képviselőtestület összetéte­lét a pártok és egyéb szervek javaslatai alapján. Az 1030-as rendelet alapvetően más szabályozást hozott és a nemzeti bi­zottságra csak a pártok és szakszervezet számarányának megállapítását bízta, ezen belül a pártok maguk határozzák meg, hogy személy szerint kit delegálnak. Alapvető ez a változtatás és voltaképpen jogos, hiszen minden önkormányzati szervnél működött igazolóválasztmány, amely arra volt hivatott éppen, hogy a kiküldések törvényessége felett őrködjék. Azt is kimondta az új szabályozás, hogy más címen, mint párt-, vagy szakszervezeti képviselet, tagot a testületekbe kiküldeni nem lehet, így a párton kívüli és nem szervezett személyek tagsági lehetőségét kizárta. További szigorító rendelkezés, hogy a nem e rendelet alap­ján, vagy szellemében alakított testületek feloszlatásának lehetőségét biztosí­totta a belügyminiszter részére. Részletesen szabályozta ez a rendelet az ön­kormányzati állások betöltésének módját, intézkedett az eltávozott; az eltávo­zott, de visszatért; az átmeneti időszakban választott, vagy kinevezett alkalma­zottakkal kapcsolatos eljárásról. Ebből kiemeljük, hogy kötelező új választást rendelt el az alispáni, a járási főjegyzői (eddig főszolgabírói), polgármesteri, községi bírói és jegyzői állásokra. 4 Miben jelentett újat e második szabályozás? Elsősorban abban, hogy ki­mondta: Az új testületek megalakulásával a nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnik. 5 E rendelkezés nemcsak abban a tekintetben jelentős, hogy nyílt szóval elzárta a nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenységét, mely magában foglalja a kinevezések, választások körüli politikai állásfoglalást is, hanem elismerte, hogy a 14-es rendelet intencióival szemben a nemzeti bizottságok eddig közigazgatási tevékenységet is végeztek. Ezzel párhuzamosan a rendelet visszaállította az önkormányzatok korábbi hierarchiáját, a községi önkormányzatnak a megyei önkormányzattól való függését, lényeges határoza­tainak felsőbb jóváhagyásra való felterjesztését és minden egyéb rendelkezést, mely a kapitalista önkormányzatra jellemző volt. Pozitívum a régi önkormány­zattal szemben csupán a legtöbb adót fizetők ilyen jogon való száműzése jelen­tett, de ezt a kérdést már a 14-es rendelet megoldotta. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek előrebocsátani, hogy az új kép­viselőtestületek működésének helyes értékeléséhez lássuk azt az alapot, mely egyáltalán tevékenységüket megszabta. A továbbiakban pedig csak azokra a vonatkozásokra térünk ki, melyek jellemzően túlmentek a hagyományos hatá­rokon, vagy olyan életviszonyokat szabályoztak, melyek vagy általában nem tar­toztak a testületek hatáskörébe, vagy pedig a szabályozás módja mutat a fejlő­268

Next

/
Oldalképek
Tartalom