Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

országot vezetni. A gazdasági rendszer fokozatos szocializálása, államosítása alakítja ki a baloldali összefogást, őrli fel a kapitalista — polgári politikai csoportosulásokat és teremti meg az új összefogást, melynek már kifejezett célja a szocialista építés. A háború utolsó hetei Már az előzőkben utaltunk arra, hogy a felszabadító hadműveletek viszonylag gyorsan és különösebb, a lakosságot érintő nagyobb harci cselekmények nélkül mintegy hét nap alatt végigvonultak megyénkben. Ez igen sok személyi és anyagi kár elkerülését jelentette és főleg a megye déli része mentes volt a harctérrel járó tartós nehézségektől. Az viszont, hogy a front éppen a megye északi részére támaszkodott, három járás életét lényegesen érintette. Mindez azonban mitsem jelentett volna, ha bizonyos stagnálás után az arcvonal továbbhalad észak, északnyugat felé. Nem ez történt azonban. Mint K. Balog János tanulmányában olvashattuk, a fasiszta hadvezetés kétségbeesett kísérleteket tett, hogy a Duna vonalára vissza tudjon hatolni és támadásainak két jelentős célpontja megyénkhez tartozott: Dunaföld vár és Paks. A január havi ellentámadási kísérlet utolsó szakasza közvetlenül érintette a megye lakosságát s annak életviszonyait. A szovjet vezetés átcsoportosításokat hajtott végre ekkor, ez magában véve is felújította a november végi, december eleji napok átvonulásainak emlékét. Erődítési munkálatokat kellett végrehajtani, melyhez nélkülözhetetlen volt a helyi, sőt néha a távolabbi lakosság maximális igénybevétele. Az arcvonal átmenetileg visszaszorult a megye legészakibb községeibe, a Simontornya—Ozora —Cece vonal már megyénkben vonult keresztül. E harcok közben az egyes helységek, vagy részeik többször cseréltek gazdát, a front mögötti, a front által közvetlenül igénybe vett terület határa — főképp mert hadműveletek folytak — délebbre tevődött át, sőt magát Szekszárdot is érintette. Hasonló volt a helyzet a március 6-án megindult, egyben utolsó ellentámadási kísérletnél is. Simontornya egész területe, Ozora egy része, de más községek is többször cseréltek gazdát. E — németekre nézve sikertelen — ellentámadás visszaverése után már rohamos ütemben távolodott a front a megyétől és többé azt nem is érintette. December végén úgy látszott, hogy a felvonulás befejeztével legalábbis a megye déli részén a béke állapota következik be, ehelyett azonban a hadműveletek miatti bizonytalanság még három hónapig eltartott. A német ellentámadások batása a megyére Miben érintette a megyét a januári és márciusi német ellentámadás? Személyi vonatkazásokban elsősorban is újabb áldozatokat követelt, ezen kívül megakadályozta a már tavaszi munkáit előkészítő földműves lakosság tevékenységét, megállította a már-már megindult életet. Anyagi vonatkozásban a termény, termék és lóállomány, a szarvasmarha, disznó és egyéb élelmi cikkek újabb igénybevételét jelentette. Ez az anyagi igénybevétel viszont most már 263