Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
működésével kapcsolatban korszakzárónak ítéli meg az 1030/1945. ME. sz. rendelet április végi megjelenését. Már maga az alaprendelet, a 14 1945. ME. sz. rendelet kimondta, hogy intézkedései átmeneti jellegűek, addig rendeznek bizonyos kérdéseket, amíg a kormány a közeljövőben átfogóan a közigazgatási életre és az önkormányzatokra megfelelő demokratikus szabályozást közre nem tud adni. Ez a szabályozás történt meg az 1030-as rendelettel. Ettől a talán mereven jogi zárópont-meghatározástól eltekintve is periódus határvonalat kell és lehet ekkor vonni a nemzeti bizottságok működésében. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Budapestre költözött, az ország egész területe a Vörös Hadsereg hőseis harcai nyomán felszabadult a német uralom alól és ezzel megszűntek azok az akadályok, amelyek az ország egy távoli részében, Debrecenben székelő kormány tényleges tevékenységét korlátozták. A. hadműveletek megszűnte viszont szabaddá tette — legalábbis a hivatalos közegek részére — az utazást. Az a „rendkívüli helyzet", mellyel a 14-es rendelet szövege kezdődik megszűnt, és így elvesztették létjogosultságukat az emiatt hozott átmeneti jellegű szükségrendelkezések. Az 1030-as rendelettel tehát történelmi szempontból is elérkezett a pillanat mérlegre tenni, miként feleltek meg feladataiknak a hivatkozott rendkívüli helyzetben a nemzeti bizottságok. E kérdésnek ma már hatalmas irodalma van, ezekből a legkorszerűbbek és a megtisztult magyar történeti állásfoglalásnak megfelelőek a tanulmányunk végén közölt jegyzetben megtalálhatók és azokat át is tekintettük. Az első országos kiadvány, mely adatokat szolgáltat e megyékről a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatósága által kiadott, Kársai Elek, Somlyai Magda és Varga Sándorné által kiemelt és összegyűjtött dokumentumokból álló két kötet. 31 " Megyei vonatkozásban a felszabadulással eddig egy helytörténeti konferenciánk és két publikációnk, ez utóbbi kettő szintén tárgyában részletkérdéssel foglalkozik és így általános képet nem adhat. E kötetünkben igyekszünk tehát Tolna megye felszabadulásáról az első feldolgozást közreadni. összegezésünknél az országos történetírás állásfoglalásaiból igyekszünk kiindulni. Az október 15-i nyilas puccsot követően a Kossuth rádió kettős faladatot jelölt meg a nemzeti bizottságok részére: A németek által megszállt területeken az aktív ellenállást; a már felszabadult területeken pedig a demokratikus pártok, szervezetek öntevékeny kapcsolatfelvételét a nemzeti bizottság megalakítása útján. 313 A következő és a nemzeti bizottságok tevékenységét meghatározó dokumentumok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front alapokmányai, az Ideiglenes Nemzetgyűlés nyilatkozata, az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a nemzetgyűlés által elfogadott programja, valamint a Magyar Függetlenségi Front 1945. január 19-i kiáltványa. Ezeket a történelmi jelentőségű dokumentumokat vette alapul az Ideiglenes Nemzeti Kormány, amikor a 14 1945. ME. sz. rendeletet kiadta. Az illegális Kossuth rádió iránymutatása és a Függetlenségi Front, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a kormány rendelete más-más feladatokat jelöltek meg és más-más adott politikai szituációból indultak ki. A Kossuth rádió felhívása idején az országnak még kis része szabadult fel, és a nemzeti bizottságok tevékenységének célját egyaránt meg kellett jelölni az illegális harchoz és a felszabadulás folytán már demokratikus lehetőségeket megteremtő új helyzethez. A szegedi és debreceni szervezés szituációja már az volt, hogy az országnak olyan jelentős része szabadult fel, mely nem nélkülözhette a szuverenitás kimondását, vagyis az önálló államiság jogi megteremtését, és az adott, bár két251
