Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Visszaemlékezésekből tudjuk, hogy nem sokkal ezután Veres Péter meglátogatta a Bonyhád környéki községeket és a székely telepesek bevonásával a pártot igen szilárd és komoly alapokra helyezte.

75 Rendkívül érdekes, hogy Nagyszokolyban a kommunista párt, melyhez csatlakozott a szoc. dem. párt is, ellenezte a parasztpárt megalakulását, illetve a bizottságba való bekapcsolódását és mindkét párt képviselői az ülésről kivonultak. Ennek ellenére mivel a kisgazdapárt és a polgári demokrata párt képviselői helyükön maradtak. Egyetértésben az előadó községi jegyző véleményével, mely szerint a parasztpárt országosan elismert demokratikus párt, a parasztpárt befogadását jegyzőkönyvben a többiek távollétében is kimondták.

73 Megállapítható, hogy nemcsak a völgységi járásban, hanem a dombóvári járásban is megindult a parasztpárt szervezése, mert egymásután jelentették be a községek a helyi szervezet megalakulását.

70 Zombán a kisgazdapárt és a parasztpárt működött. Ennek megtorpanása, illetve működésének megszüntetése arra adott lehetőséget, hogy az „Iparosok és Kereskedők Társaskörét" a „Zombai Gazdakört" és a „Polgári Kaszinót" kérték fel két-két tag kiküldésére, azon a címen, hogy a község minden rétege képviseletet kapjon a bizottságban.

77 A pártok a szervezkedés mellett megkezdték az agitációs munkát is. A taggyűlésekről, programjáról beszámoltak az újságban és azokat általában előre meghirdették. Az agitációs munka során az MKP Szekszárdon szavalókórust és pedagógus csoportot szervezett.

78 Bonyhádon a helyi szervezet rendezte a március 15-i ünnepséget, ezen a többi pártok is megjelentek.

70 A szociáldemokratákat április közepén meglátogatta Szeder Ferenc, aki egyben programbeszédet is tartott.

80 Igyekeztek kiépíteni a megyei hálózatot is. Dombóvárról Cseri József, az ottani SZDP-titkár felkereste a megyei központot a kapcsolatok felvétele végett.

81 A parasztpárti szervezkedés nagy sikere, hogy április közepén Őcsényben 217 taggal alakult meg, és elhatározták, hogy ingyenes tanácsadó délutánokat tartanak az érdeklődők felvilágosítására.

52 A pártok mellett igen jelentős volt a szakszervezetek újjáalakítása. Szekszárdon, Bonyhádon és Dombóváron már korábban hallottunk egyes szakszervezetek újjáéledéséről, ez a mozgalom azonban valóban az újság megjelenésével kapcsolódott össze. Igen jól ki is használták a szervezők az adott lehetőségeket. A megyei lapban az egyik elsőként megjelenő felhívás a következőképp hangzik: ,,A magyar dolgozó társadalomnak most nyílik először alkalma a szabad szakszervezetek megalakítására. A szabad szakszervezet nem politikai csoportosulás, hanem érdekképviseleti szerv, melyen kívül mindenki tagja lehet bármelyik ma működő politikai pártnak, de lehet pártonkívüli is." Hangsúlyozta a cikk, hogy a szakszervezetnek képviselői vannak az országgyűlésben, a megyében és a képviselőtestületben.

83 A jól induló szervezkedés felkeltette a kisgazdapártiak féltékenységét. Pár nap múlva a párt megyei vezetősége az újságon keresztül kioktatja a vidéki szervezeteket, hogy ott, ahol minden demokratikus párt megalakult, a nemzeti bizottságban külön a szakszervezeti tagoknak helye nincsen, hanem csak ott, ahol valamelyik párt jelenlétét pótolni kell.

8

' Mindez azonban nem akadályozta a szakszervezeti mozgalom kiterjedését. Tolnán a vasutasok, földmunkások, gyári munkások, hajósok, építőmunkások, kereskedők és iparosok, valamint az értelmiségiek szervezkednek.

80 Szekszárdon a húsipari munkások,

80 majd a vasasok tömörültek szakszervezetbe.

87 Április 29-től a megyei újságban külön rovatot kapott a szakszervezeti élet.

88 Az építőipari munkások szervezkedését segítette Cser Sándor, az új főispán, aki koráb228