Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A főispán által kiadott rendelet kérdőpontjai a következők: 1. milyen pártok alakultak meg, 2. megalakult-e a nemzeti bizottság, 3. a nemzeti bizottság megalakította-e a képviselőtestületet, 4. a szekszárdi újság jár-e a községbe, 5. ha nem, miért? és hány példányt kérnek, 6. a kormány falragaszait megkapták-e? Ha a megyei összesítő adatokat nézzük, meglepő, hogy a kormány falragaszai, illetve a falragasz formájában kiadott rendeletei minden községbe megérkeztek. Ugyanakkor a dombóvári járás összesítőjére feljegyzik, hogy a megyei újság létezéséről ott nem tudtak. A paksi járásból szintén részben azt jelentik, hogy az újságról nem tudtak, részben pedig szállítási nehézségekre hivatkoznak. A gyönki járásba egyedül Sárszentlőrincre járt az újság, ugyanúgy a tamási járásból is csak a járási székhelyen ismerték azt. Viszont a völgységi járás 28 községéből 26-ban ismerték az újságot és hasonlóan a központi járás valamennyi községébe eljutott a megyei sajtó. E két adatnak az összevetése már magában véve is jellemzi az 1945 eleji viszonyokat. Ugyanakkor a szándékra és a törekvésre mutat az, hogy az újsággal kevéssé ellátott három járásba mintegy 1300 példányt rendeltek meg egyidejűleg. A Dombóváron megjelenő és kezdetben a kisgazdapárt orgánumaként szereplő Tolna megyei Hírlap erős konkurrenciát jelentett a központi, megyei lapnak, ugyanis egyedül Dombóvárra járatják a szekszárdi újságot, és a járás egyetlen községéből sem jelentettek be igényt erre a lapra. A kísérő jelentésekből kitűnik, hogy a tamási és gyönki járásban posta egyáltalán nem működött még március végén sem. Ezek alapján nem csodálkozhatunk, hogy a pártszervezési munka, a nemzeti bizottságok megalakítása és a képviselőtestületek újjáalakítása terén részben kedvezőtlen adatot láthatunk. A 112 helyiségből 36 helyen alakult meg a kommunista párt, 71 kisgazdapárti, 15 SZDP, 28 parasztpárti és 11 polgári demokratapárti szervezet megalakulásáról érkezett be jelentés. A dombóvári járásban egyedül a járási székhelyen alakult meg a kommunista, kisgazda és szociáldemokrata pártszervezet, a jelentés szerint a községekben sehol semmiféle pártszervezet nem működött. A dunaföldvári, illetve a paksi járásban 7 községben volt pártszervezet a 13 községből, mindegyikben kisgazdapárti szervezet, de ugyanott 6 helységben működik a kommunista párt, Faddon a polgári demokrata párt is, Dunaföldváron a szociáldemokrata párt is, Pakson a parasztpárt kivételével mind a 4 párt működött. A szekszárdi, központi járásban Bátaszéken mind a 4 párt működött. Alsónyéken, Bátán és Tolnán 3—3 párt tevékenykedett. A járásban 7 kommunista, 15 kisgazda, 2 parasztpárti, 4 szociáldemokrata és 4 polgári demokrata pártszervezetről adtak jelentést. A gyönki járás 20 községéből 6 kommunista, 14 kisgazda, 8 parasztpárti, 2 SZDP és 2 polgári demokrata szervezetről adott számot a jelentés. Gyönkön és Hőgyészen mind a 4 párt működik, e két helyen a polgári demokraták nem alakítottak pártot. Jellemző, hogy ebben a járásban a PDP-nek csak Kalaznón létesült szervezete. A tamási járásban legtöbb szervezete a kommunista pártnak volt, 10 helyen létesült pártszervezet, a kisgazdapártnak 7, a parasztpártnak 3, az SZDPnek 1 és a polgári demokrata pártnak ugyancsak 1 szervezete létesült a 18 községben. Tamásiban, Regölyben és Nagyszokolyon 3—3 pártszervezet működött. A bonyhádi, volt völgységi járásban a 28 községből 5 kommunista, 26 kisgazda, 14 parasztpárti, 4 SZDP és 1 polgári demokrata szervezetről szólt a 224