Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

intézkedésre szükség volt, az alispáni aláírási jogkört felváltva gyakorolta a tisztifőügyész, a tb. főjegyző, az árvaszéki elnök, sőt a központi járás főszolgabírója is. Ők felváltva tartottak szolgálatot és a többi tisztviselő munkarendjét is hasonlóan osztották be. A főispán kinevezése új fordulatot hozott. Egy héttel kinevezése után a hivatalok vezetőivel már értekezletet tartott, ahol tájékoztatást kért a megye helyzetéről.'''' Nem sokkal később az alispáni hivatal útján intézkedést kaptak a főszolgabírák a munka megindítására vonatkozó részletes jelentéstétel végett. A megyei igazgatás átfogó megszervezése komoly nehézségekbe ütközött. Telefonösszeköttetés alig volt egy-két vonalon. A szovjet parancsnokság által elrendelt népszámlálásra vonatkozó iratot Bonyhádra a dombóvári, majd tamási főszolgabírón keresztül küldték meg 1944. december 27-én. E szerint tehát Szekszárd és Bonyhád között nem volt lehetséges a közvetlen levélváltás. Ebben az iratban a tamási főszolgabíró arra is felkéri az alispán nevében a bonyhádi főszolgabírót, jelentse mely községekkel van telefonösszeköttetése." Még 1945. január elején is küldönc hiányában az egyes rendeletek tovább juttatását a községek láncszerűen tartoztak egymás között megoldani.

M A szovjet katonakórház felszerelésére vonatkozó és a bonyhádi főszolgabírónak szóló rendelkezés kézbesítésére más lehetőség híján a szekszárdi városi rendőrséget szólította fel az alispán.'' Január 21-én egy fogatkirendelési ügyben nyílt parancsot adott ki az alispáni hivatal és ebben már, nyilván a kialakult gyakorlat alapján, részletesen szabályozta a küldöncök útbeosztását.

M Hasonlóan szervezte meg az összeköttetést a tamási főszolgabíró, aki lovas küldöncök beállításával tartott rendszeres kapcsolatot a hozzá tartozó 18 községgel.'

1

' A megyei igazgatás további kezdeti problémáit jelentette, hogy egyes területekkel a kapcsolat a harctéri események miatt csaknem lehetetlen volt. A paksi főjegyző a január 23-án kelt Magyar Közlönyben megjelent rendeletet csak június 9-én továbbította községeinek.™ A paksi járási rendkívüli közlekedési tilalomnak jellemzője, hogy a kiürítési rendeletre a később elmenekült főszolgabíró dr. Arany László szolgabírót írásbeli rendelettel az iratokkal, valamint a személyzet egy részével kijelölt felvevőhelyére, Tamásiba elindította. Január 1-én jelentette Arany az alispánnak, hogy semmiféle hatóság a Paksra való viszszatelepülést nem engedélyezte és az utakon közlekedni tilos."

1 Ilyen körülmények között érthető, hogy a megyei igazgatás megindulása igen nagy nehézségekbe ütközött. Másik megyei problémát az jelentette, hogy bár a menekülés méretei, mint többször hangoztattuk, nem voltak jelentősek, mégis egyes vidéki vezető állások is betöltetlenül állottak. A bonyhádi főszolgabírói hivatalban fogalmazáskarbeli tisztviselő nem maradt. 1945. január 18-án jelenti dr. Hajas Dezső h. főszolgabíró, hogy a hivatal vezetését átvette/" Hasonló volt a helyzet a paksi főszolgabírói hivatalban is és annak vezetését a Tamásiból végre visszatért dr. Arany László vette át.

03 Gazda nélkül állt az Erdő felügyelőség is, ennek vezetését kormányhatósági intézkedésig a főispán Selmeczy erdőtanácsosra bízta.

04 A számvevőség vezetőjének állását Gergely István kinevezésével töltötte be a főispán.

6j A nem önkormányzati állások betöltésétől — nehogy hatáskörtúllépést kövessen el — lehetőség szerint tartózkodott a főispán. Bár az őcsényi elöljáróság az elmenekült postamester pótlására helybeli kinevezését kéri, a főispán az ügyet döntés nélkül a pécsi postaigazgatósághoz tette át intézkedés végett.

M Hasonlóan a honvédelmi minisztertől kérte, hogy az ódalmandi honvédkincstári 175