Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A közigazgatási tevékenység megindulása éppen azért, mert az egyes helységek között az összeköttetés vagy teljesen megszakadt és lehetetlenné vált, vagy időszakonként átmenetileg szünetelt, igen jelentős volt. Helyi viszonylatban, megyei vonatkozásban a fő- és alispán, a városnál a polgármester, vidéken, ha összeköttetés volt, a főszolgabíró, egyébként a községi elöljáróság, illetve a jegyző tevékenysége kulcsfontosságúvá vált és jóval meghaladta a hagyományos közigazgatási hatásköröket. A jelentések megtételére, intézkedések előzetes jóváhagyatására, távbeszélőn való érintkezésre a felszabadulást követő kezdeti időszakban sem mód, sem lehetőség nem volt és a megoldásra váró kérdések legtöbb esetben halasztást nem tűrtek. Nem lehet Davidov kapitány azon a megállapításán egyáltalán csodálkozni, hogy december első napjaiban a pártalakítással foglalkozó Senye Sándort, Klein Kálmánt és Dániel Bélát arra utasította, hogy a pártszervezés mellett segítsenek a város közigazgatását is rendbe tenni, „mert ez nagyon fejetlenül megy."

31 Már említettük, hogy a felszabadulást követő egypár napon belül a lakosság alig mutatkozott az utcán, mert a szovjet csapatok felvonulása állandóan tartott. A tisztviselők, a különböző munkahelyek dolgozói hasonló módon otthonmaradtak. Jóformán senki előtt sem volt tiszta kép, hogy a bevonuló szovjet hadsereg mit kíván, hogyan határozza meg a polgári lakosság magatartását. Azon az egypár önként jelentkezőn kívül, akik mint ellenállók rögtön igyekeztek Szekszárdon kapcsolatba lépni a bevonuló egységek parancsnokságával, mint már idéztük, mások, így a polgármestert helyettesítő Cs. Papp Jenő is, felhívásra foglalta el csak hivatalát. Napokba telt, amíg a városban maradt tisztviselői kar minden tagja szolgálattételre jelentkezett. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy Szekszárdon a közigazgatási élet, a városháza tevékenysége tulajdonképpen nem is szünetelt. November 29-én a város régi vezetői még üléseztek.

38 December 1-én már Klein Kálmán szovjet katona kíséretében hívta tanácskozásra Cs. Papp Jenő helyettes polgármestert, Németh Gyula evangélikus lelkészt

39 és bizonyosan másokat is. Nyilvánvalóan a nap tanácskozásokkal és rendcsinálással telt el. erre Dániel Béla is hivatkozott.

40 Következő napon, december 2-án történt meg a szovjet parancsnokság üdvözlése.

41 Feltételezhetően a szovjet parancsnok, megtette az első intézkedéseket a közigazgatás megszervezésére, illetve megindítására. Erre utal Dániel Béla, aki visszaemlékezésében azt írja, hogy az első Szekszárdra érkező szovjet parancsnok egy tábornok volt, akinél a felszabadulás napján a kórházban jelentkeztek, mint ellenállók. A tábornok nagyon rövid ideig tartózkodott Szekszárdon, követte a gyorsan előrenyomuló harcoló csapatokat. „Ügy emlékszem, hogy a tábornok távozása után egy másik tábornok vette át a parancsnokságot, illetve 6 volt a város első parancsnoka és a kórházban volt a hivatala. Ö volt az első kezdeményező, aki a város különböző hivatalainak vezetőit kiválasztotta."'

2 Ezt a feltevést, illetve állítást látszik igazolni Klein Kálmán főispán által kiállított és Senye Sándort szekszárdi polgármesterré kinevező 1945. január 4-én kelt visszamenő hatályú határozat is.

43 Később a szekszárdi nemzeti bizottság is utal erre, amikor Klein Kálmánt az első orosz városparancsnok kijelölése folytán megerősíti főispáni tisztségében.

44 Ez az esemény tehát 2-án történt. Igazolja ezt Makray prépost által írt bejegyzés is, mely szerint a város három vezetője közül egyiknek a szovjet parancsnok őt jelölte ki.

45 December 4-én Senye Sándor már a városházán, a polgármesteri irodában tevékenykedett. Ügy tudták, hogy ő a polgármester. Ekkor intézkedett, hogy a polgármesteri titkárnő, özv. Lendvay Lajosné másnap munkahelyén 172