Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A közigazgatás újraszervezése Szinte közhelyként hangzik csaknem minden e korszakkal foglalkozó tanulmányban, hogy a Vörös Hadsereg megjelenése, az ország felszabadítása szétzúzta a horthysta állami gépezetet. Mivel e tanulmányunk kutatási anyaga elsősorban az államigazgatási szervek által képzett iratanyagra épül fel, a nagy anyag áttekintése után szükségesnek tartjuk, hogy ezen az általánosságban kétségtelenül helytálló megállapításon bizonyos mértékig finomítsunk. Ezt a szándékunkat a speciális Tolna megyei viszonyok is indokolttá teszik. Joggal feltehetjük a kérdést, hogy mit értünk a horthysta állami gépezet szétzúzásán? Megítélésem szerint, ha evvel országos, vagy legalábbis megyei viszonyokat akarunk jellemezni, a fogalmat tágabb értelemben kell venni. Az állami gépezet nem öncélú rendeltetése — a Horthy- és Szálasi-korszakra gondolunk — a központi rendeletek, törvények és utasítások végrehajtása. Nem volt vitás a megyében, hogy a felszabadulás percétől kezdve a fasiszta törvények kötelező erejüket teljes egészében elvesztették. Ez annyira közfelfogás volt, hogy senki nem is várta meg sem az átmeneti államhatalmi szervek, sem később a központi kormányzat formai hatályon kívül helyező jogszabályait. A felszabadulás előtti rendszer ebbe a kategóriába nem tartozó jogszabályi rendelkezései továbbra is érvényben maradtak, és az újraszervezett államigazgatási apparátus tevékenységi körét ezek is meghatározták. Éppen ennek a körülménynek igen jól megérzett tapasztalatai tették szükségessé kormányszintű rendelettel a nemzeti bizottságok létrehozását, hogy a centrális irányítás aktívvá válásáig korlátlan intézkedési jogkörrel, államhatalmi jelleggel az így adódó visszásságokat meg lehessen szüntetni. Természetes, hogy egy sor új és az államigazgatási szervek által megvalósítandó teendő is felbukkant és ezek politikai irányítása megint csak a nemzeti bizottságokra hárult. Mindezek ellenére, ha a gépezet szétzúzásának belső tartalmi lényegét nézzük, ezt a szétzúzást csak az antidemokratikus, fasiszta jellegű intézkedésekre vonatkoztathatjuk. Példa erre az önkormányzati testületek újjáalakítására vonatkozó kormányrendelet, mely a virilizmust megszüntette. Annyiban is érintette e szerveket, hogy a pártok jelölése alapján a politikai fórum, a nemzeti bizottság választotta meg ezek tagjait. Ez az 1945-ös körülmények között célravezető volt, hiszen választási kampányt az év első felében lefolytatni nem lehetett. A vármegyei és községi törvény ezeken az újként szabályozott rendelkezéseken kívül aligha változott. Ezt a sort lehetne folytatni több más, igen sok fontos kérdés vonatkozásában is. Ha most az apparátusnak, mint szervezetnek szétzúzását nézzük, úgy vélem, általánosítani itt sem lehet. Elsősorban nem lehet területi vonatkozásokban. Már írtunk arról és Somlyai Magda is kifejti, hogy a menekülés egész más méretű volt a Dunától keletre eső országrészen, mint attól nyugatra.

33 Ezzel összefügg az a másik megállapítása, hogy a keleti országrészekről nagy tömegben elmenekült állami alkalmazottak után egy „vacuum" keletkezett, mely Önmagától megadta a lehetőséget a demokratikus kibontakozást tudatosan keresők állami életbe való bekapcsolódásához.

30 Itt a Tolna megyei viszonyokat ezért látom ettől eltérőnek, mert a keletről menekültek egyrésze innen már tovább nem ment — sőt mihelyt lehetett hazatért — viszont az itteni állami alkalmazottak, éppen a korábbi menekültek sorsát látva és azon okulva, az intézményes menekülésben nem vett részt és helyén maradt. Ez természetesen nem 170