Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem a frontparancsnokság utasítása alapján készültek. Közös vonása mindkét csoportba tartozó parancsoknak, hogy szigorúan a frontparancsnokság kiáltványában meghatározott tartalmi keretek közé illeszkednek. 2. Az első helyi kibocsátású parancsok magyar szövege nehézkes, terminológiai bizonytalanságok láthatók ezekben. Ezek a szakkifejezések fordítási nehézségeiből adódnak. 3. Kezdetben a megyei parancsnokság ilyen jellege kellően nem domborodott ki. Davidov gárdakapitány — helytelen fordításban testőrkapitány — először „Szekszárd város hadparancsnoka", az aláírásnál „Szekszárd város parancsnoka.""' Pár nap múlva „városparancsnok"" később „a szekszárdi kerület, Szekszárd város hadparancsnoka"'

0 míg végül a 3. sz. parancsban olvasható a végleges és tényleges funkciójának megfelelő „Szekszárd város és Tolna vármegye katonai parancsnoka" .'

7 Részben módosul az elnevezés az utolsó ismert parancsban, melyet már Kovaljov gárdaőrnagy írt alá: „Tolna vármegye és Szekszárd megyei város Orosz Katonai Parancsnoka".

7S Tartalmi szempontból a parancsnok rendelkezései többféleképpen csoportosíthatók. A rendelkezések egy része katonai jellegű és összefügg a hadicselekményekkel, másik része közvetve szolgálja a katonai célkitűzéseket, e rendelkezések jelentős része a termeléssel, közlekedéssel függ össze, míg a harmadik csoportba tartozó intézkedések az élet normalizálására vonatkoznak. Megkülönböztethetjük a parancsokban foglalt rendelkezéseket aszerint is, hogy azok végrehajtását maguk a szovjet parancsnokságok ellenőrizték, illetve teljesítésüket a maguk részére kívánták, vagy megjelölték azt a magyar szervet, mely a parancs végrehajtásának foganatosítására hivatott. Több esetben a parancsnokságok és az érintett magyar szervek együttesen gondoskodtak a rendelkezések betartásának ellenőrzéséről. A rendelkezések egy része személyekre — leggyakrabban az egész lakosságra, vagy annak egy meghatározott körére, másrésze az önkormányzatokra, hivatalokra, üzemekre vonatkozik. Ismét más szempontból a parancsok tartalmuk szerint elrendelő, engedélyező, vagy tiltó utasításokat tartalmaznak. Valamennyi parancs a megszegőkkel szemben a „hadiállapot törvényei", „haditörvények", „hadijog", „hadi idők törvényei', „hadi idők szigorú törvényei", „haditörvényszék" szerinti eljárást helyez kilátásba. Áttekintve a különböző formában megjelent parancsokat, a katonai érdekeket védő intézkedések a következőkben foglalhatók össze: 1. A meghatározott területi illetékességű parancsnokságok létrejötte. 2. Szabad mozgás korlátozása; elsötétítés; idegenek befogadásának, sötétedéstől virradatig máglyarakás, fényjelzés adásának tilalma, ellenséges tartalmú irodalmi termékek olvasása, terjesztése, rémhírterjesztés; a szovjet csapatok mozgásáról és egyéb hadititkot képező eseményről az adatszolgáltatás megtiltása. 3. Bujkáló német katonák, banditák, ellenséges elemek bejelentése, üldözése, elhagyott ellenséges raktárak, bázisok felderítése. Fegyverek, lőszer, katonai anyag, rádiók beszolgáltatása. 4. Közmunkaszolgáltatás. 10* 147