Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

szervezetnek kiépítését a megyében legjobban Bonyhádon figyelhettük meg. Nemcsak sorozást rendeltek el,

31 hanem fegyverek leadására is felszólították a lakosságot, hogy a nemzetőrséget fel tudják szerelni.

32 Ezekben a napokban hirdették ki, hogy a katonai bírósági eljárásra vonatkozó különleges szabályokat a honvédelmi miniszter az ország egész területére kiterjesztette.

33 Megtörtént a megye vezetésének átszervezése is. Madi Kovács Imre főispán meghalt.

34 A kormány Tolna megye nyilas főispánjává dr. Swierkiewicz Ernő pécsi ügyvédet nevezte ki. Az új főispán Szongott Edvin alispánt nyugdíjba menetelre szólította fel, azonban Szongott nem volt hajlandó lemondani, csupán egyhavi szabadságot vett ki.

35 A vármegyei törvény értelmében az alispán állandó helyettese hivatalból a vármegyei főjegyző, Schultheisz Rezső volt. Feltételezhetően a főispán nem volt vele megelégedve, ezért november 15-én az alispánhelyettesi teendőkkel Szentkirályi Zoltán megyei számvizsgálót bízta meg.

3G Az alispánhelyettes megbízását követő napon belépett a nyilaskeresztes pártba.

37 A népbíróság később működésével kapcsolatban megállapította, hogy Szentkirályi november 28-án hagyta el a megyeszékhelyt. Ez idő alatt semmiféle erőszakos cselekmény végrehajtásában nem vett részt, olyan tevékenységet nem folytatott, amely akár a vármegye, akár az ország anyagi, vagyoni érdekeit sértette volna. Nevezetesen — állapítja meg a népbíróság — nem hajtotta végre a város és a vármegye anyagi és személyi kiürítését, a vármegyei hivatalokban levő iratanyagokat nem szállíttatta el, az anyakönyvi másodpéldányokat befalaztatta a légoltalmi pincébe. Amikor a német katonai hatóság a déli községek dologi és személyi kiürítését sürgette, annak végrehajtását kifejezetten megtagadta.

38 Az, hogy a közigazgatás nyíltan is nyilas irányítás alá került, éreztette hatását a pártszervezésben is. Később a népbíróság által tárgyalt ügyekből lehet erre a tevékenységre példát találni. Sárszentlőrincen október végén, vagy november elején a főjegyzőnél megjelent egy Szűcs György nevű szervező, aki a propagandaminiszter, valamint a nyilas főispán kiküldő rendeletével magát igazolta. Ezekben az is szerepelt, hogy nevezett utasításait végre kell hajtani. Szűcs bevezetőül kitette a főjegyző asztalára pisztolyát, valamint egy tojásgránátot. Ezután közölte, hogy kiküldetésének célja a helyi nyilas pártszervezet megalakítása. Ennek érdekében azt követelte, hogy a főjegyző azonnal hívjon össze gyűlést. A moziban megtartott gyűlés után utasítást adott a főjegyzőnek a pártszervezet működtetésére és közölte, hogy egy hét múlva vissza fog jönni és ellenőrzi a tevékenységet.

39 A pártszervezet nem működött s az ellenőrzésre sem került sor, mert a község rövidesen felszabadult. Hasonló módon használta fel a közigazgatási apparátust pártszervezésre a tamási járási vezető. Jegyzői értekezleten adott utasítást a jegyzőknek gyűlés összehívására. Ezen megjelent, kiosztotta a szerepeket és a jegyzőt tette felelőssé a szervezet működéséért/'

0 A kormány egyelőre igyekezett a még rendelkezése alatt álló területen a közigazgatást kézben tartani. A belügyminiszter október 24-én kelt 203.4001944. sz. rendeletével szabályozta a pártszervezetek és a közigazgatás viszonyát. Természetesen a pártszolgálat fölényét biztosította és igyekezett a várható nézeteltérések esetén követendő eljárást szabályozni.

41 Közhírré tétették, hogy a főispán minden hétfőn személyesen fogadja a panaszosokat és olyan ügyeket is elé lehet tárni, melyekben már egyszer döntött.

42 A helyi vezetők személyes tájékoztatására a belügyminiszter november 5-re meghívta a fő- és alispánokat, 128