Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
szabadulás után a községházán találtak olyan pártnévjegyzéket, amelyen azok is szerepeltek, akik soha nem voltak párttagok és soha nem is szimpatizáltak a nyilasokkal. 12 Az ellenállás egyik első megnyilvánulási formája a Szálasira leteendő hűségeskü kérdése volt. A nagy létszámú hivatalokban, vagy ahol komolyabb nyilas befolyás érvényesült, szabályosan letették az esküt, mert itt ellenőrizték azt. A kisebb helyeken, ahol a kollektívában egyetértés volt, csak a formanyomtatványt írták alá. mert ez volt a fizetés felvételének előfeltétele. 13 Szekszárdon november 2-án hadbírósági ítélet alapján kivégezték dr. Siklósi István csendőr főhadnagyot, aki "Újvidékről került Szekszárdra. 14 A haditörvényszék három tagja a plébánián volt elszállásolva és innen, valamint az utolsó szolgálatot ellátó paptól és a temetésen részt vevő kántortól egyöntetűen megerősítettnek látszik az a hír, hogy a Száiasi-eskü megtagadása miatt végezték ki. 1 ' Senye Sándor is utalt visszaemlékezésében erre a kivégzésre és ő is az eskümegtagadást jelölte meg a kivégzés okául. 1 ' 1 Ennek a kivégzésnek pontos előzményeit a legszorgalmasabb kutatás ellenére sem tudtuk ez ideig pontosan megállapítani. A székesfehérvári 2. honvédkerületi parancsnokság 1944. november 11-én keit 4. számú tisztiparancsa többek között a következőket tartalmazza: „A Vkj-e f. é. XI. hó 10-én kelt 89.008 eln. 13—1944. sz. rendeletét az alábbiakban közlöm: A 2. honv. hds. h. t. r. pság. táb. bírósága, mint rögtönítélő bíróság 1944. XI. 1-én meghozott ítéletével az 1. honv. ö. dd. alárendeltségébe tartozó dr. Siklósi István cső. fhdgy-ot, azért, mert Dunaszentgyörgyön 1944. X. 29-én elöljáró szd. pk-ával szembeszállt, reá pisztolyt szegezett, majd letartóztatását jelentette ki, végül leg. előtt beszédet tartva annak hangulatát maga felé és szd. pk-a ellen igyekezett fordítani, zendülés bűntette miatt agyonlövéssel végrehajtandó halál büntetésre ítélte, mely büntetést nevezetten másnap végre is hajtotta. Fentieket a tisztikarnak és hasonlóállásúaknak ki kell hirdetni és oktatás tárgyává kell tenni." Ebből az egyetlen hivatalos iratból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a 2. hadsereg parancsnokságának tábori hatósága a zendülés okát miben látta fennforogni, illetve milyen körülmények között került dr. Siklósi abba a helyzetbe, hogy fegyverrel szálljon szembe parancsnokával és őt letartóztatottnak jelentse ki. Az a körülmény, hogy a legénységnek beszédet tartott, arra mutat, feltételezhetően politikai okai is lehettek, de egyelőre ezt tényként megállapítani nem lehet. A lakosság körében is elterjedt volt a Szálasi-uralommal való szembenállás. A csendőrség rémhírterjesztés miatt feljelentett egy kisdorogi lakost, mert a bonyhádi külterületen levő Jung-féle malomban a következőket mondta: „A csendőrök ParoAicsompusztára menekültek, mert nem akarnak Szállosyra (így!) felesküdni és ha az oroszok ideérnek, partizánok lesznek." Hallotta azt is — adta elő —, hogy a csendőrök a puszta közelében lövöldöznek. A bonyhádi őrs előtt a terhelt elismerte ezt a kijelentését, sőt hozzátette, hogy ők, mint nemzetőrök, segédpartizánok lesznek. A csendőrségi feljelentés tényként megállapította, hagy a Zomba községhez tartozó Paradicsompusztára egy csendőrcsoport menekült és ott kedte meg további működését. A feljelentés az ügyészségre 1944. november 27-én érkezett, így további eljárás a nyilas éra alatt az ügyből nem lett és a felszabadulás után megszüntető végzést hoztak. 1 ' 125
