Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A paksi főszolgabíró a megyei pártvezető által Nagydorogon tartandó nyilas gyűlést nem engedélyezte és előzetesen utasította a csendőrséget, ha mégis a gyűlést meg akarják tartani, azt oszlassák fel. A főszolgabíró sejtése valóravált, a csendőrőrs a gyűlést feloszlatta és a szervezők ellen a feljelentést megtette.

70 A szekszárdi törvényszék 1944. március 28-án, fellebbviteli eljárás során egy rendkívül érdekes ügyben hozott ítéletet. Két nyilas képviselő közötti perről volt szó. Koltai József Szálasi-párti országgyűlési képviselő még 1942. október 4-én a Magyar Nemzeti Szocialista Párthoz tartozó dr. Jandl János képviselőt lecsirkefogózta, Jandl ezért feljelentette, Koltai mentelmi jogának a felfüggesztését az országgyűlés meg is szavazta. Koltai a tárgyaláson eiődta, hogy a pálfai Németh-féle kocsmában párthíveitől hallotta, hogy Jandl horogkeresztes karszalaggal jár a faluban és Hitlert tartja vezérének. Erről vallomásában a következőket mondta: „Én ezen nagyon felháborodtam, és mondtam, a vendéglőben jelenlevőknek, hogy igen csodálkozom azon, hogy egy magyar ember Hitlert tartja vezérének, mert hiszen van nekünk vezérünk. A nemzet vezére Horthy Miklós, a pártvezérünk Szálasi. Mondtam továbbá, hogy csibész munkának tartom, ha egy képviselő ilyesmit tesz, hogy Magyarországon Hitlert tartja vezérének, bár ezt hozzátettem o.kkor is, most is — minden tiszteletem Németország vezéréé." A bíróság aljas indokkal elkövetett becsületsértés vétségében mondta ki Koltait bűnösnek, 3 évre felfüggesztett 100 P pénzbüntetésre ítélte a következő indoklással: „A bíróság a vádlott büntetlen előéletét, a főmagánvádló (Jandl) pártpolitikája iránt érzett ellenszenvből eredő felháborodását, mint enyhítő körülményt mérlegelte." Figyelemreméltó a bíróság indoklásának az aa állásfoglalása, hogy a németek dicsőítését ellenző Koltai magatartásával való egyetértést kihangsúlyozta. Az enyhe ítéletet Jandl megfellebbezte és a német bevonulás után 9 nappal hozta meg végítéletét a szekszárdi törvényszék. Helybenhagyta az ítélet rendelkező részét annyiban, hogy az „aljas indokkal való elkövetés" megállapítását mellőzte. Ezzel tehát a II. fokú bíróság is a németdicsőítés ellen foglalt állást.

71 Ezek a szemelvények természetesen egyedi esetek és az általános kép feltárásához csak ilyen mértékben adnak segítséget. Az általánosításhoz mégis adatot szolgáltatnak és ezek az adatok az egészében kialakult képpel nincsenek ellentétben. Volksbund-tevékenység megerősödése Március végén Veesenmayer már felvetette Sztójay előtt a magyarországi németek kérdésének rendezését, illetve annak újrarendezését és az SSsorozások újbóli megindítását. Sztójayék a németek által benyújtott tervet átdolgozták. Erről megállapította a birodalmi megbízott, hogy nagy százalékban és fontos pontjaiban egyezik a német javaslattal. Winkelmann SS-vezetővel fogja áttanulmányozni a tervet — jelentette —, hogy annak végrehajtását a német értelmezés szerint igyekszik biztosítani.'" Június 15-én már arról számolt be, hogy a magyar kormánnyal kötött megállapodás alapján hetek óta folyamatban van a népi németek és magukat a németséghez tartozóknak valló személyek sorozása. A korábbi önkéntes jellegű sorozásnál nyert 37 000 főhöz ezzel az akcióval 40—50 ezer újoncra lehet számítani." Elérte azt is, hogy csaknem ezzel egyidőben jelent meg a kormányrendelet, hogy a német katonai szolgálatot teljesítők elvesztett magyar állampolgárságukat visszakapják és úgy kell tekinteni őket, mintha állampolgárságukat el sem vesztették volna.'

1 117