Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

között a gróf Szapáry Gyula nevű tehergőzös repülőgépről ledobott aknára futott, elsüllyedt. A veszteség 10 halott és 3 sebesült volt. Ugyanakkor a Nagydorog felett lezajlott légiütközet következtében a községben tűz keletkezett. Június 6-án szakcsi területen egy magyar repülőgép, 16-án Ozora határában egy német, ugyanakkor Iregszemcsén egy magyar és ugyancsak magyar gép Kocsola határában zuhant le légicsata következtében. Augusztus 30-án Dombóvár kapott bombatámadást. 11 ember meghalt, 17 megsebesült, 3 épület teljesen megsemmisült, több megrongálódott. Augusztus 28-án öcsény határában egy angolszász repülőgép zuhant le, az egyetlen megmenekültet a csendőrség őrizetbe vette. E jelentésekből a csendőrség levonta az általános következtetést: „A gyakori ellenséges repülések miatt a lakosság hangulata nyomott."

31 Légiriadó szakította félbe az augusztus 20-án Szekszárdon tartott nagymisét is, melyen Makray Lajos prépostot, országgyűlési képviselőt iktatták be plébánosi stallumába. A légiriadó következtében mintegy 15—20 ember maradt a templomban.

32 A légitámadások valóban deprimálólag hatottak a lakosságra és a légitevékenységgel járó elsötétítés és az úgynevezett légószolgálat is — mint a csendőr jelentés írta — befolyásolta a közhangulatot. Bonyhádon március 28-án dobolták ki az elsötétítésre vonatkozó szigorúbb rendelkezést, az óvóhelyek kötelező használatát és a riadó alatti közlekedési tilalmat.

33 Egymást követték a légós rendelkezések. Még a nyári időszakban az elsötétítés vidéki viszonylatban komolyabb problémát nem jelentett. Az már megterhelést okozott, hogy április 20-tól kezdve az este 10 órától reggel 6 óráig terjedő időben kötelező riasztó szolgálatot rendeltek el.

3

'

1 Félelmet keltett a repülőgépekről ledobott bombák és egyéb tárgyak által keletkezhető veszély.

33 Elrendelték a pincével nem rendelkező házaknál árokóvóhelyek létesítését, víz és homok tartását.

36 Gondoskodtak állandóan a légoltalmi kiképzésről, igen gyakran vették igénybe a lakosságot ezekre az oktatásokra, gyakorlatokra.'

7 A közlekedés megbénult. Április 1-én közölte az újság, hogy a Budapest —Pécs, Dombóvár—Bátaszék és Sárbogárd—Bátaszék vonalon több távolsági vonat közlekedését szüneteltetik.

3

" Július 28-tól Bátaszék és Dombóvár között a délutáni és esti személyvonatok közlekedését is leállították.

03 A hajózást a repülőgépekről a Dunába dobott aknák nagy veszélyére való tekintettel teljes egészében leállították.''" Aggodalmat jelentett a megyében állomásozó katonaság tevékenysége is. Éleslövészetet tartottak, magasfeszültségű kábeleket fektettek és ilyenkor több község munkáját, mozgási lehetőségét korlátozták.''

1 Aligha ellensúlyozta ezeket a rossz benyomásokat az, hogy katonaság igyekezett a lakossággal kapcsolatot tartani, így Bonyhádon az ott tartózkodó honvéd híradó század április 29-én tábortüzet rendezett." Ilyen körümények között 1944 nyaráról a főszolgabírói jelentések nem túl derűlátó beszámolókat tartalmaznak. Központi kérdés a mezőgazdaság részére a munkaerő biztosítása. „A munkáskérdés rendezése is fontos előfeltétele az építő és termelő munkának. Egyrészről megállapítható, hogy a munkavállalástól való tartózkodás sok esetben már a munkakerülés határán mozog, másrészről tény az is, hogy a megállapított bérek az ipari termékek árához viszonyítva sokkal alacsonyabbak."'

3 A dombóvári főszolgabíró ezzel a jelentésével csaknem egyezik a gazdasági felügyelő összefoglalója: ,,Nehézségek mutatkoznak még a községben lakó helybeli munkásoknál, akik heti egy-két napi munkát szeretnének vállalni, magasabb bérekért."'''' A dunaföldvári szolgabírói kirendeltség vezetője a nyárra visszatekintve megállapította, hogy a helybeli viszonyokat erősen befolyásolta: a szomszédos 8 Tanulmányok Tolna megye történetéből IV. 1!;.!